helyi hírek, érdekességek, akciók

Interjú: Radványi Róberttel

 

Szerkesztői kérdés:
   Mi a kötődésed Csömörhöz ? Hogyan kerültél a faluba ?

Szegeden születtem polgári nagycsaládban, nyolc éves koromban költöztünk Szilasligetre, pesti gimnazista srácként ismertem meg a csömöri páromat. A szertelen fiatalság, kalandok, sportszeretet, barátságok kísérték ezt a korszakot. Nyomdászfoglalkozást választottam, majd katonaság, esküvő, családalapítás, beilleszkedés az akkori falusi életbe, a helyi közéletbe. Ez immár 42 éve tart. Nyomdai vállalkozásba kezdtem, s mondhatom szolgáltam/szolgáltattam a falu lakosságának is. Keresztelőtől ballagáson át egészen az esküvői meghívókig, illetve plakátok, nyomtatványok, újságok készítésén keresztül ismerősöm lett sok-sok csömöri. Szókimondó természetem meglepte a barátokat és a családokat, de elfogadtak, a Csömör KSK férfi kézilabdacsapat vezetőségi tagja voltam sok éven át, sőt a rendszerváltás után megválasztottak a Horgászegyesület elnökévé is.

1997 óta vagyok a legnagyobb (500 regisztrált taggal rendelkező) csömöri civil szervezet, a CSHE (Csömöri Horgász Egyesület) vezetője. Az azóta eltelt idő alatt a vízterületből egy csodálatos horgásztavat és környezetéből kedvelt kirándulóhelyet sikerült kialakítanunk. Nonprofit szervezetünk fő feladata az egyesület tagságának és a napijegyes vendégeknek horgászatát és pihenését biztosítani. Mi ezeken túl horgászati és kikapcsolódási lehetőséget adunk az önkormányzati intézmények, főleg csömöri civil egyesületek és csoportok, valamint a tagságunk és azok családi-baráti körének szórakozására. A természetes jó levegő, gondozott környezet, a játszótér miatt nagyon sokan szívesen járnak ide. Az, hogy ez Csömör egyik legnépszerűbb helye, abban nem kevés érdemünk van.

Szerkesztői kérdés:
    Mik voltak az első benyomásaid, ha betelepülő vagy ?

Furcsa volt a csömöri közvetlenség és zárkózottság keveredése egyben. Feltűnő volt nekem a régi életforma ápolása, de egyben a nyitottság a modern és új az dolgok iránt. Az idősek maximálisan támogatták fiatal családtagjaik útkeresését, de elvárták a szokások tiszteletben tartását. A főváros hatása és vonzása beépült a tudatba, gyorsította a lépéstartást is. A fejlődés természetes volt, talán a betelepülők is közrejátszottak ebben.

Nekem az akkori, igazi falusi élet roppantul tetszett, a közvetlen és kedves emberek nagy hatással voltak rám, mint például dr. Kovács Lajos, a „Dokibá” és a többi Jó ember, ők nagyon megkönnyítették a beilleszkedésemet. Mondják is rólam, nagyobb csömöri lettem, mint némely helyben született. Erre büszke vagyok!

Szerkesztői kérdés:

Hogyan látod Csömör jelenét, milyen falut képzelsz el ?

Milyen faluban szeretnél élni 2018-ban ?

Igen szép és nagyléptékű fejlődést tapasztalhattunk saját környezetünkben a 90-es évektől; a közművek kiépítése (víz, gáz, csatorna, telefon, internet), a magán- és középületek, illetve közterek épülése, utak felújítása, vagy akár a lakosok közérzete, életformája, művelődése és jó irányú változása. Ezek mind-mind elmondhatók, érezhetők és láthatók. Ezt a településfejlesztési politikát kell és érdemes folytatni, illetve ha lehet a fokozni. Persze a lehetőségek függvényében. Mindig van új igény, cél, változás, az visz előre. (Sosem gondoltam, hogy a falu határában egyszer Szeged irányába mutató főútjelző tábla kerül!)

Szerkesztői kérdés:

Milyen tanácsot tudnál adni az elkövetkező önkormányzati vezetés számára, milyen hibákat ne kövessen el, mire vigyázzon ?

Hogyan és milyennek képzeled el a jó és számodra elfogadható önkormányzatot ?

Kívülről nézni a hibákat egyszerűbb, vélt vagy valós sérelmeken felülkerekedni nehezebb, jövőbe látni lehetetlen. Csak remélni lehet, hogy egy jó szándékú, értelmes, közérdeket szem előtt tartó vezetés okul saját vagy elődei, illetve mások hibáin, és széles közakarat igényei szerint teszi mindenkori dolgát (szolgálatát).

Szerkesztői kérdés:
    Mi a véleményed a civilségről, a civil kurázsiról ?

Felkapott divatos dologról beszélünk, túlzásba vitt ismételgetéssel, hisz a kalákában működés egyszerű és régóta ismert fogalom, csak mára túlértelmezték. Magánemberek jó célú polgári csoportosulásának – azok öntudatos, véleményt vállaló, tenni akaró érdekképviselete esetén – van értelme. Amúgy egy vízió.

Szerkesztői kérdés:
    Hogyan érzed magad Csömörön ? Mi a legfontosabb, amit ki tudnál emelni ?

Remekül megvagyok, többgenerációs családommal (édesapám 90 éves, nejem, két fiam, két fiú unokám) és baráti társaságommal mindig történik valami jó.

Az egyik életfilozófiám: tudni kell, mikor minek van itt az ideje. A másik: mindenütt jó, de legjobb vendégségben és a tavon!

Hajrá Csömöriek!

 

 

Köszönjük az interjút!

Éjjel-nappal Csömör!

2014. október 4-én délután megnyitottuk Karancsi Rudolf csömöri fotós első szabadtéri képkiállítását, melyet egy hónapon keresztül bárki megtekinthet a Zöldfa Vendéglő és Étterem kerítésén. A kiállítás az “Éjjel-nappal Csömör” nevet viseli. A 25 kép végigkalauzol évszakokon át Csömör különböző pontjain napkeltétől, míg leszáll az ég alján.

A kiállítás apropóján, Karancsi Rudolffal beszélgettünk.

Szerkesztői kérdés:
  Milyen szálak kötnek ide, Csömörre?

1958-ban nagyszüleim – nagymamám ős csömöri volt, nagyapám nagytarcsai – összeházasodtak, és a Petőfi utcában telepedtek le, ahol nagymamám családjával éltek. A 60-as évek közepére felépítették saját házukat a Nagy Sándor utcában, ami azóta is családunk lakhelye.

Szerkesztői kérdés:
  Mit szeretsz Csömörben?

A falu igazán vonzó lehet mindenki számára, hiszen a fővároshoz való közelsége mellett is viszonylag elszigetelt tudott maradni, afféle “béke szigete” jellegű az egész. Nem mehetek el szó nélkül a remek hangulat, csodálatos falukép és természeti értékek mellett, nekem mégis az emberek teszik igazán szerethetővé Csömört. Akármerre járok, mindenhol ismerős arcokkal találkozom, és egy-egy szép szóval, biztatással, vagy akár csak egy őszinte mosollyal szebbé tesszük egymás napját.

Szerkesztői kérdés:
  Mikor kezdtél el fotózni és van-e „mestered”?

A fotózással körülbelül két éve kezdtem komolyabban foglalkozni. Eleinte budapesti és csömöri tájképeket készítettem, majd az érdeklődésem folyamatosan a hír- és riportfotózás felé terelődött, és ez még továbbra is csak erősödik. Legnagyobb inspirációként és példaként a kortárs, hazai fotóriporterek, illetve esküvő- és portréfotósok szolgálnak. Az idősebb generációból Korniss Péter és James Nachtwey munkásságát tartom kiemelkedőnek.

Szerkesztői kérdés:
  Hogy lett a hobbiból szabadtéri kiállítás?

Mivel már korábban is készítettem képeket a faluról, örültem a Szeretlek Csömör facebook oldal létrehozásának, ahova meg tudtam osztani a képeimet, amik nagyszerű, befogadó közönségre leltek. Júliusban kaptam a felkérést, hogy fotósként csatlakozzak a csapathoz, aminek készségesen eleget is tettem. Egy kedves, közvetlen, segítőkész társaságba csöppentem, ahol egyre otthonosabban éreztem magam. Ádám már a kezdeti időszakban is felvetette egy kiállítás ötletét, amely végül a hétvégén meg is valósulhatott. Egyúttal szeretném megragadni a lehetőséget, hogy ezért, és a rengetek szeretetért, amit tőletek kapok, köszönetet mondjak. Hálás vagyok Nektek. J

Szeretlek, Csömör! J

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Karancsi Rudolf csömöri képeiből

Köszönjük az interjút!

Interjú: Dr. Ákoshegyiné Krizsán Anna

 

Szerkesztői kérdés:
  Mi a kötödésed Csömörhöz?

Itt születtem, sőt az a telek, ahol élünk 1720-as évek óta a Morva családé (anyai vonalon a felmenőimé). Itt jártam iskolába, itt nőttem fel, a patakon a Pánszkiban (jelenleg ott van a Falugondnokság). Itt voltam fiatal, bálok voltak, még anyukám is elkísért. Akkor az még nem volt „ciki”, hogy a szüleink is látják, hogyan mulatunk. A kézilabdapályán rekedtre kiabáltuk magunkat 50 évvel ezelőtt, amikor a kissé szegényes pályán NB/l-es meccsek voltak. Több ezren voltunk kinn. Nyaranként, az iskolás fiúk körmérkőzéseket játszottak egymással: Kakastelep – Bulgárkert – Sztranya (= Petőfi utca) – Hőstelep. Ezeken a meccseken akkor több szurkoló volt a KISPÁLYÁN – mert úgy hívtuk – mint most a csili-vili csarnokban. Még visszatérnék a Hőstelep nevére. Miért is ez a neve? Mert az első világháború után Horthy Miklós kormányzó úr a hadiözvegyeknek és árváknak 200 négyszögöles telket és szoba-konyhás házat adott! Tette ezt nemcsak Csömörön! Az Ady Endre utca közepe táján, (a 39. sz.) egy takaros sárgára festett ház őrzi ennek emlékét.

Apai vonalon én a Rokkant Krizsán Györgynek vagyok az unokája. Nagypapa bíró volt a faluban, kurátora volt az evangélikus egyháznak, és hadirokkant volt. Ő is, és mint minden hadirokkant, kapott 2 hold földet Horthy Miklós kormányzótól. Ha valaki rápillant a falu külterületi térképére, akkor a Kistarcsa felé vezető Y elágazás által határolt terület még a mai napig Rokkant földként szerepel! Csak úgy csendesen kérdezem: a Hősök terén, 2014 június 28-án, a világháború kitörésének 100. évfordulóján volt-e egy hivatalos tisztelgés, egy hivatalos koszorúzás az első világháború hősi halottainak emlékére, pedig a halottak nevét obeliszk őrzi ott!

Édesanyám „önként lépett be” a tsz-be, és itt első pillanattól brigádvezető volt, Édesapám a tsz elől az Ikarusba menekült. Sem ők, sem mi gyereke nem voltunk tagjai egy pártnak sem.

Tisztességre neveltek, és arra, hogy legyek büszke a szlovák gyökerekre, és még büszkébb arra, hogy m a g y a r vagyok!

Mindkét Nagypapám és Édesapám is presbitere volt a csömöri evangélikus gyülekezetnek. Érthető módon nagyon büszke vagyok arra, hogy három évvel ezelőtt a gyülekezet presbiterré választott.

Amikor férjhez mentem, Budapestre kerültem. Megözvegyültem, 4 év után találkoztam jelenlegi férjemmel dr. Ákoshegyi Imrével. Eredeti hivatása állatorvos, aktív életének utolsó 25 évét a Szent István Egyetemen oktató és kutató státuszban töltötte. Mikor összekötöttük az életünket, nem kellett kétszer mondani, hogy jöjjünk vissza Csömörre. (Mert aki nem tudná, ez világváros! Nemsokára Budapestet Csömörhöz csatolják, de mi még gondolkodunk ezen.)

Szerkesztői kérdés:
  Kérjük, beszéljél arról, hogy hogyan élted meg a rendszerváltozástól 2014-ig terjedő időszakot? Hogyan látod Csömör jelenét, milyen falut képzelsz el? Milyen faluban szeretnél élni 2018-ban?

A rendszerváltás kezdetén nem éltem Csömörön, de a falu minden rezdüléséről tudtam, képben voltam. Édesapám és keresztapám, Fábián István tagja volt a Földosztó bizottságnak. Akkor még együtt volt a falu! Nem engedték be azokat a gyűlésekre, akik csak spekulánsokként vettek volna részt a földkiosztáson!

Amikor visszajöttünk – már ketten a férjemmel – sajnos nem azt a falut találtam, amit tíz évvel korábban itt hagytam. Sokat fejlődött a település, ez tagadhatatlan, de szellemében már nem a régi! Nem köszönnek az emberek egymásnak, elidegenedtek egymástól. Nem takarítják a portájuk előtt az utcát, az árkot. Egyszerűbb betelefonálni az önkormányzathoz, hogy „nem folyik el a saját bejáratom előtt a víz!” Talán, ha kitakarítanád az árkodat, elfolyna.

Én faluban szeretnék élni – nem városban. Tudom, hogy ez a városiasodó tendencia visszafordíthatatlan. Bármennyire is szeretem ezt a falut, de ha átnézek Nagytarcsára, irigykedem, hogy megőrizte falusias jellegét. Ott nincsenek sorházak a falu közepén, de van négy lakóparaja a falu körül, és békésen megvannak egymással.

A falu jelenével kapcsolatban:

A kétféle identitás keveredik itt, és ez békétlenséget szerez. Megoldható lenne minden probléma, ha a falu vezetése a saját maga által hozott határozatokat mindenkivel be is tartatná. Nem félne büntetni a szabályt áthágókat, esetleg még az engedély nélküli épületekre bontási határozatot is hozhatna. Igaz, hogy az építésügy 2013-tól átkerült Gödöllőre. Gödöllőnek könnyebb az itt meghozott Helyi Építési Szabályzatot betartatni. Tárgyilagosabban dönthetnek a járási székhelyeken az esetleges szabálytalankodókkal szemben. Választáskor nem kerül nekik „X”-be! Részemről a kormánynak ezt a döntését is üdvözölni tudom.

Aktívan részt vettem a Csömöri Civil Egyesület munkájában 2006-tól, a megalakulása óta. 2010-ben meg is nyertük a választást. – Szerénytelenség nélkül mondom így, mert szereztem egy-két X-et a képviselőknek.

Láttam az előző önkormányzat hibáit is, de látom a jelenlegijét is. Egyik sem örült a kritikának. Az előző sok kölcsönt vett fel, de épült szépült falunk. Akkor még nem lehetett tudni, hogy majd az állam átvállalja a devizahitelben felvett kölcsön egészét.

A 2010-es választás után a baj nemcsak a kommunikációval kezdődött, hanem minden megnyilvánulásukkal! „A kormány, a kormány….” és mindennek a kormány volt az oka. A képviselő testületi ülések hangneme oly mértékben volt elfogadhatatlan számumunkra, hogy 2012-től nem jártunk el azokra. Egyik ülésen az egyik képviselő egy mondatban úrnak szólította az iskolaigazgatót, és elvtársnak a járás tanügyi felügyelőjét! Na, ez volt az utolsó ülés, amelyiken részt vettünk!

Mindenkiből az jön ki, ami benne van! Pl. az addig hangoztatott pártsemlegesség! Ennek egy másik eklatáns példája volt a Hírmondó 2013. januári száma, amely fehér borítóval jelent meg, tiltakozva járások visszaállítása ellen! Úgy, mint más ügyben a Népszabadság, és a Népszava! Az már csak hab a tortán, hogy az üres borítón a, rövid szöveg orbitális hazugság volt, mert azt a látszatot keltette, mintha csak a kommunizmus idején lettek volna járások. Pedig járások már a XIII. századtól voltak Magyarországon!

Szóvá tettük, ennek a vezetésnek sem tetszett a kritika! Végül lemondtam minden tisztségemről és minden munkáról.

Nemcsak nekem nem tetszett ez, hanem Boross Jenőnek, volt képviselőnek sem, aki felmondása egyik okaként ezt is felsorolja. Nagyon fontos, hogy mindenkiben rögződjék: Boross Jenő TÖRTÉNELMET IRT! Felállt a székéből, elsőnek a rendszerváltozás óta, és kiment! Pedig a hátán vitte be a csapatot!

Szerkesztői kérdés:
  Milyen tanácsot tudnál adni az elkövetkező önkormányzati vezetés számára, milyen hibákat ne kövessen el, mire vigyázzon? Hogyan és milyennek képzeled el a jó és számodra elfogadható önkormányzatot?

Bárki is nyer:

  1. A demokratikusan meghozott határozataikat tartsák be, mert különben anarchia lesz!
  2. Tartsák tiszteletben a választóikat. Amikor valaki problémával fordul a vezetéséhez, akkor, ha nem is tudják elintézni a kérést, legalább válaszoljanak. Jó lenne készíteni egy kimutatást a négy év válaszolatlanul hagyott beadványairól. (Nekem nagyon sok van!)
  3. Ne csípőből vezessék a falut. Nemcsak lakossági találkozókat kell szervezni, hanem a találkozók alakalmával a kockás füzetbe felírtakat teljesíteni is kell.
  4. Nem kéne annyit költeni a propagandára és kommunikációra, mint az elmúlt négy évben. Nagyon szépek a kiadványok, küllemüket tekintve, de tartalmukban duplicitások vannak. Mi pénz ez, míg a kezünkbe kerül!
  5. Az önkormányzati beszámolókat úgy kell megírni, hogy azokat az is értse, aki nem volt ott. Pl. a bányaügy kommentálása. Az nem tájékoztatás volt, hanem kész átverés!
Szerkesztői kérdés:
  Mi a véleményed a civil társadalomról, a civil kurázsiról? Mit tartasz a legfontosabbnak?

Ez érdekes kérdés. Azt hiszem, hogy a civil szerveződéseknek azokat a problémákat kell megoldaniuk, amit a politika nem tud. Vagy amit a politika elrontott. Egy-egy, – a politikai vezetők szemében – lényegtelen kérdés megoldásával csoportok épülnek, egymáshoz tartozó emberek erős szövetséget alkotnak, és megtanulják saját céljaikat, érdekeiket kiharcolni, megvédeni.

Szerkesztői kérdés:
  Hogyan érzed magad Csömörön? Mi a legfontosabb, amit ki tudnál emelni?

Nehezen tudnám már máshol elképzelni az életem. Nagyon jól érzem, érezzük itt magunkat. Ennél az állapotnál csak az lenne jobb, ha olyan önkormányzata lenne Csömörnek, amelyik jobban meghallja a lakosok problémáit és elsimítja a problémás ügyeket.

Ha a kisember – én – nemcsak a választási időszakban lenne fontos, hanem a többi három évben is embernek tekintenék!

Végezetül a Máté evangéliuma 18, 15-17 versei szerint: én először nekik szóltam, nem a hátuk mögött, azután az egyesület előtt szóltam, azután – most – nyilvánosság előtt szólok!

 

Köszönjük szépen az interjút és ajánljuk figyelmükbe a férjjel Dr. Ákoshegyi Imrével készített beszélgetést is!

Interjú: Dr. Ákoshegyi Imre

 

Szerkesztői kérdés:
  Mi a kötödésed Csömörhöz. Hogyan kerültél a faluba? Mik voltak az első benyomásaid, ha betelepülő vagy?

Négy éve özvegyen éltem, amikor 2002-ben találkoztam Krizsán Annával. Ő is özvegy volt. Egyre több közös programot találtunk, egyre többet beszélgettünk. Egymásra találtunk, 2003-ban volt az esküvőnk Csömörön. Azóta itt élünk. Megtetszett a falu. Energikus fejlődést láttam. Amikor először jártam itt Anna meghívására, éppen a Petőfi utcában rakták le az útburkolatot. Nagyon barátságosnak találtam, hogy nem aszfalt.

Szerkesztői kérdés:
  Kérjük, beszéljél arról, hogy hogyan élted meg a rendszerváltozástól 2014-ig terjedő időszakot? Hogyan látod Csömör jelenét, milyen falut képzelsz el? Milyen faluban szeretnél élni 2018-ban?

Akkoriban a Gödöllői Agrártudományi (ma Szent István) Egyetemen dolgoztam. Egyetemi adjunktusként oktattam és elnyert pályázatokat vezettem, meg más pályázatokba besegítettem. Nagyon „viharos” időszakok voltak. Átalakult az egyetemi struktúra, választások az addigi kinevezések helyett, diákönkormányzat, stb. A létszámcsökkentés miatt éppen 2010-ben korengedménnyel hivatalosan nyugdíjba vonultam, de még 7 évig nyugdíj mellett dolgoztam.

Most inkább ez időszak csömöri vonatkozásai lennének érdekesek. Egyre inkább megismertem a települést, sok ismerőst és néhány barátot szereztem. Szimpatikus volt a fejlődés, az útépítkezések mellett az újjá születő Polgármesteri Hivatal, a könyvtár és a falu főtere az agora, mely évezredek óta meghatározó központja minden településnek. Még a vitatott díszkút is kell. Valamikor szimbólummá válhat, mint Párizsnak az Eiffel torony.

Jelenleg rossz irányba fordul a „fejlődés”, a sok belső, megosztott telken kinövő zsúfolt lakótelepecskék miatt. A részletek mellőzésével csak annyit, hogy nagyon sok közlekedési és közmű gondot gerjeszt a jövőre vonatkozóan ez a megfontolatlan, koncepció nélküli építkezés. 2010 előtt a Csömöri Civil Egyesület ülésein az elnök Fábri István éppen ezt kifogásolta, és most megállíthatatlannak tűnik a folyamat.

Olyan faluban szeretnék élni, amelyik nem akar város lenni, ahol a házak ablakai nem néznek be a szomszéd magánéletébe, ahol a házak között „van levegő” és a zsúfoltság nem éri el a budapesti Farkasrét beépítettség szintjét.

Szerkesztői kérdés:
  Milyen tanácsot tudnál adni az elkövetkező önkormányzati vezetés számára, milyen hibákat ne kövessen el, mire vigyázzon? Hogyan és milyennek képzeled el a jó és számodra elfogadható önkormányzatot?

Őszintén beszéljenek az emberekkel. Kérdésekre adjanak választ és igaz választ adjanak. Sohase feledjék el, hogy nem uralkodni kell a falun, hanem szolgálni a közösséget. Azt a közösséget, amely bizalmával vezetésre kérte fel.

A jelenlegi önkormányzat – legalább is a vezetés – liberális beállítottságú. Ezzel még nem is lenne baj, csak az a liberális gőg ne lenne! Majd ők megmondják, hogy mi az igaz, mit kell gondolni. És ezen életfilozófia mentén megengedhetik maguknak, hogy ne mondjanak igazat. Leírták, hogy a salaklerakóval kapcsolatban részletes tájékoztatás volt, holott lényegi információ, érdemi válasz nem ment ki. Kétszer is leírták, hogy az állam 60 millió adósságot vállat át, mikor az igazság ennek közel huszonötszöröse. Azt kommunikálták, hogy átadták az új szabadtéri sportközpontot, amikor még a füvet sem vetették el a foci-pályán a többi létesítményről nem is beszélve. Nem sorolom tovább.

Baj van a vezetők és a vezetettek közötti párbeszéddel is. Április 23-án fórum volt a nagyobb fejlesztésekről. A meghívó mellett érdemi információ nem volt. Hogyan lehet érdemben beszélgetni százmilliós beruházásokról felkészülés nélkül? Megkérdeztem Pásztor Sándor képviselőt, hogy ő milyen anyagot vagy tájékoztatást kapott? –Semmit! – volt a válasz.

Nos, olyannak képzelek el egy jó önkormányzatot, aki a fenti hibákat nem követi el. Ahol a vezetők egyenrangú embernek tekintik a társaikat és a falu lakóit, a választókat is. Ebből fakadóan nem engedik meg maguknak a mellébeszélést, a szándékos félretájékoztatást. Valamint, ha hibáznak, eltűrik a kritikát.

Szerkesztői kérdés:
  Mi a véleményed a civil társadalomról, a civil kurázsiról? Mit tartasz a legfontosabbnak?

A civil társadalomnak talpra kell állni. Meg kell tanulni kiharcolni az igazát. Nem szabad félni! A Csömöri Civil Egyesület elnökségének tagja vagyok, mégis – mint az eddigiekből kiderült – észreveszem a hibákat, szóvá (vagy írássá) is teszem. Eddig csekély eredménnyel, felvetéseimre nem volt érdemi válasz, vagy csak sértődött pufogás. Talán most változás lesz, mert megérezték az érintettek, hogy abból a székből, amibe a választói bizalom emelte őket, abból ki is lehet esni! A civil kurázsi azt jelenti számomra, hogy még mindig nem hagyom ott őket. Főleg azért, mert itt akarom leélni az életemet és tenni akarok a településért, ahol lehorgonyoztam. Nekem könnyebb, mert én, ha teszek valamit, azt szívből teszem a faluért és nem karrierért görcsölök. Optimista vagyok. Bízom az emberi értelemben, a jószándék feléledésében. Előfordulhat, hogy rá tudom venni őket a jó irány követésére. Ha nem, nagy csalódás lesz, de túl fogom élni.

Szerkesztői kérdés:
  Hogyan érzed magad Csömörön? Mi a legfontosabb, amit ki tudnál emelni?

Egyébként nagyon jól érzem magam Csömörön, mert életem nagyobb részét a család, unokák, kert tölti ki. Idén jó volt a meggy-termés. Meggybort csináltam. Nagyon jó lett.

bekoto_09

 

Köszönjük szépen az interjút és ajánljuk figyelmükbe a feleséggel Dr. Ákoshegyiné Krizsán Annával készített beszélgetést is!

Dr. Ákoshegyiné Krizsán Anna

 

Interjú: dr.Rédeiné Szécsényi Dóra

Szerkesztői kérdés:
  Kötődése Csömörhöz? Hogyan került ide?

– Valójában mi véletlenül kerültünk Csömörre 1980-ban. Budapesten a Semmelweis Ortopéd Klinikán egy orvos megállapította, hogy a 3 éves kisfiamnak 3 nyitott csigolyája van és gyenge a csontozata. A diagnózis hallatán elsápadtam. Az atlétatermetű orvos bátorítólag szólt: „Tessék rám nézni! Én is ilyen problémával születtem… Legyen a gyerek egész nyáron ruhátlanul a napfényen és sportoljon! Csupán a fentről lefelé ható nyomástól óvakodjon!” Megfogadtuk. Nagyon gyorsan kellett cselekednünk. A férjem is, én is évek óta Budapesten dolgoztunk. Eldöntöttük, eladjuk a városi lakásunkat, és Pest közelében veszünk egy kertes házat. Gödöllőről Rákosszentmihályra igyekeztünk házat nézni, amikor a keresztirányú forgalom miatt Ilonatelepen meg kellett állnunk. Várakoztunk a piros lámpánál. A szemembe ötlött Csömör táblája. „Jé, de érdekes helységnév! Kanyarodj le, nézzük meg ezt a falut!” – javasoltam a férjemnek. Így is lett. Végigautóztuk a községet a Laki sarokig. Akkor még ott voltak az utolsó házak. Visszafordultunk, kiszálltunk a falu központjában és megérdeklődtük a lehetőségeket. A Fabók Julis néni házát ajánlották az Ady Endre utcában. Megkerestük, megnéztük. Sohasem láttam belülről parasztházat. Érdekesnek találtuk és megvettük. Csupán a fürdőszobával és az üvegezett verandával gyarapítottuk, hogy kevéssé változzon meg az „igazi” formája. Nagy udvar, nagy kert, szabadon játszhatott a kisfiam. Ő megerősödött, s mi itt maradtunk. Pedig csupán pár évre terveztük az ittlétünket. Következő év januárjában már magántanítványt küldött az akkori plébános, dr.Gerődi József atya. Az „őslakosok” pedig csak „gyüttmentnek” emlegettek, szúrós szemmel néztek ránk. De én eldöntöttem, azért sem neheztelek. Vasárnaponként éppen akkor jöttünk a miséről, amikor az evangélikus templomba mentek a hívők istentiszteletre. Gondoltam az „én Istenem is erős vár”, hát hangosan köszöntöttem a szembejövőket: „Erős vár a mi Istenünk!” Visszaköszöntek. Lassan elfogadtak. Igaz, keveset láttam a faluból, mert iszonyúan sokat dolgoztam. Pesten tanítottam, tankönyveket írtam, lektoráltam, a gyógypedagógiai főiskolának gyakorlatvezető tanára voltam, szakmai továbbképzéseket vezettem. Csak aludni jártam haza. Amikor megjelentek a tankönyveim, valamelyik csömöri pedagógus felfedezte, hogy én vagyok az író. Küldeni kezdték a magántanítványokat. A rendszerváltozás után kezdett a falu urbanizálódni, s áramlottak ki a városiak, gyarapodott a lakosság. Néhányan igényelték gyerekük számára a logopédiai terápiát, inkább eljöttek értem, s kocsival vittek hozzájuk, csak vállaljam el. Kitárult előttem a falu, gomba módra nőttek az új hatalmas házak. Egészen más lett Csömör. Ám igazán 1992.után kedveltek meg a csömöriek. Ezen a nyáron – kijőve az egyik vasárnapi miséről – Mucza Béla atya – az ő sajátos humorával – megállított a templomlépcsőn és a következőket mondta: „Aki Apáczai Csere János-díjat kap, az tud tanítani. Ősztől maga fogja tanítani délutánonként a kisiskolásoknak a hittant.” Meglepődtem. Az igaz, hogy én egyházi iskolába jártam, és az alapvető hittant megtanultam, de soha nem akartam tanítani. Hazamentem, elmondtam a férjemnek, aki délutánra összeszedett három toronynyi könyvet az egyetemi tankönyveiből, s elém tette: „Nos, ha hittant tanítasz, akkor tanulj!” S én lelkesen tanultam. Ettől kezdve már az éjszakáimat is Csömörnek szenteltem, s úgy tűnt, valóban megkedveltek, mert nyugdíjba vonulásom után – 1996-ban – idehívtak logopédusnak.

Szerkesztői kérdés:
  Mik voltak az első benyomásai?

– Értelmes, szorgos emberek a csömöriek. Mindent pénzzé tudnak tenni. Amikor idejöttünk lakni, számtalanszor segítettem a nagy hátival HÉV-re felszállni igyekvő néniknek. Ügyes, jó háziasszonyok, otthonukra igényesek. Elvarázsolt a népviseletük. Mily színpompás volt egy-egy vasárnapi szentmisén az öltözetük! Mindig fájlalom, hogy elhagyták. Különben ápolják a népi hagyományokat, nagyon tudnak ünnepelni! Szembetűnő az egymásnak történő kölcsönös segítés. Ez különösen is az építkezésekre volt jellemző. Gyorsan szaporodtak az új vagy régi átépített házak.

Szerkesztői kérdés:
  Milyen változások történtek az utóbbi években?

– 1990. után Csömörön is megváltozott az élet minősége. Az infrastruktúra fejlődése könnyebbé tette a mindennapokat. Nő a diplomások száma. Elindult a polgárosodás, ami jól megfér a régi falusi életformával. Őrizni is kell ezt a harmóniát! A koncepciózus önkormányzati vezetők éltek minden adandó lehetőséggel. Nagyon segítették az iskolai oktatást, így az erkölcsi nevelésre is odafigyeltek, s amit ma már a kormány is gonddal kezel, az iskolai hitoktatást említeném. Csömörön ez már 20 éve gyakorlat. Nem nulladik órában reggel 7 órakor, nem is tanítás után délután, hanem a tanulás aktív idejében osztály fokokra lebontva, az órarendbe beiktatva történik. Óriási dolog! Keresztény erkölcs nélkül pusztul a társadalom, sorvad a haza.

Szerkesztői kérdés:
  Milyen tanácsot adna az önkormányzat vezetőinek?

– Legyen „nyílt fülük” a hallásra, „látó szemük” a szükségre és „készséges szívük” a cselekvésre! Röviden idézem a latin bölcsességet: „Discat servire, qui quaerit ad alta venire!” azaz „Aki magasra akar jutni, tanuljon meg szolgálni!”.

 

Köszönjük az interjút!

Arany emberek. Képviselőjelöltünk aranydiplomát kapott

Az idei Szüreti Mulatság több szempontból is emlékezetes számunkra. Annak, hogy az idei rendezvény emlékezetes maradt számunkra, még egy „személyes” oka is van: egyik képviselőjelöltünk, dr. Vass Zoltán most ünnepelte 50. évfordulóját annak, hogy megszerezte fogorvosi végzettségét.

Ebből az alkalomból szombat délelőtt aranydiplomát vehetett át a Semmelweis Egyetemen, ünnepi tanácsülés keretében. Kellemes kötelezettségének eleget téve, útja Budapestről egyenesen a Szeretlek Csömör szüreti sátrába vezetett, ahol ünnepi hangulatban vártuk, s pezsgős koccintással koronáztuk meg egy szép hivatás fél évszázados szolgálatát.

_MG_4587

Aranydiplomát kapni nagy dolog. Egy hosszú, ötvenéves szakmai tapasztalat, áldozatos munka és kitartás kell ahhoz, hogy az ember „megérjen” ehhez. Oktatott az egyetemen. Fogorvosok százainak adta át szakmai tudását, példát mutatott szakmaszeretetből és a páciensek tiszteletéből. Az orvostovábbképzésben mint osztályvezető főorvos vett részt 1997-ig. Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen tisztességes embert tudhatunk a soraink között.

Kitüntetése példa a számunkra.

Manapság, amikor a média nap mint nap „ontja” a hősöket, amikor bárki, bármikor és bárhol 15 percre „sztár” lehet nem szabad megfeledkezni azokról, aki egy életen át bizonyítottak.

 

Köszönjük!

 

Héjja-Makai Tünde és a Kürcsi Kft. remekműve

kurcsi cikk copy_kepBemutatkozom

Nevem Kürcsi a Makai család legfiatalabb tagja vagyok.
Már 1990 óta féltve nevelgetnek és finomítanak.
Az alma és a narancs kezdettől fogva ízletesebbé tett.
Az évek haladtával kicsik és nagyok kedvence lettem, 2004-ben védjegyet kaptam és nagyon büszke vagyok, hogy 2006-ben Magyar Kézműves Remek címmel tüntettek ki.

Székely felmenőima családi ünnepek, főként esküvők állandó résztvevői. Díszes külsőnket a cukormáz adja.

A BaGaTech kiállítás 2014-es versenyén Reform Péksüteményként az elismerő 1. helyezést nyertem el.
Finom illatommal és különleges ízeimmel szeretném meghódítani a világot és boldog mosolyt csalni a barátaim arcára.
Váljak egészségetekre!
Szeretettel töltve:

Kürcsi

2014

Interjú: Böröczkyné Wasmer Anna

Kedves, megszokott színfolt volt Csömörön, a Béke téren a családi ház falához simuló kis kocka épület. A tetőn tábla hirdette, hogy itt festékbolt működik, a bejárati ajtó két oldalán a felsorolás, hogy a festéken kívül mi mindent kaphat itt a vásárló. Az épület előtt kis robogó gondosan letakarva, hogy a takaró a tűző nappal, vagy az esővel szemben védelmet nyújtson. A belépőt egy végtelenül kedves, disztingvált hölgy fogadta. Ő Böröczkyné Wasmer Anna, az épület volt bérlője, az üzlet tulajdonosa.

20140725_202116


Most őt kérdezzük a Csömörön eltöltött évekről, itteni benyomásairól.

Szerkesztői kérdés:
 Kedves Anna, hogyan került Csömörre, hogyan kötődik a településhez?

1983-ban férjhez menten Böröczky Ervin csömöri lakoshoz, aki a csömöri TÜZÉP telep vezetője volt. így lettem csömöri lakos. A TÜZÉP telepen sokszor kerestek festéket, ezért úgy döntöttünk, hogy legyen nekem egy kis festékboltom Csömörön.

Szerkesztői kérdés:
 Milyennek látta, látja Csömör életét? Az Ön elképzelése szerint milyen az ideális falu?

Csömör egy ideális falu, a szilasligeti újságban olvasom, hogy bezzeg Csömör… Ezek szerint a környező települések mintaként nézik a csömöri életet.

Szerkesztői kérdés:
 Milyen tanácsokat adna a település vezetőinek? Hogyan dolgozzanak, milyen hibákat ne kövessenek el?

A település vezetői empátiával foglalkozzanak az emberek problémáival, egyenlő mércével.

Szerkesztői kérdés:
 Mi a véleménye a civil társadalomról, a civil kurázsiról?

A civil összefogást jónak tartom, ha az politikamentes, mert nagyon sok családban okoz feszültséget és elmérgesedett vitákat a különféle politikai álláspont.

Szerkesztői kérdés:
 Hogyan érezte magát Csömörön? Mi volt a fontos az Ön számára?

Húsz évig voltam Csömörön, nagyon jól éreztem magam. A faluval még mindig kapcsolatban vagyok, ide járok orvoshoz, gyógyszertárba, postára, a kis vegyesboltba a HÉV állomáson. Örülök, mikor megszólítanak és érdeklődnek, hogy telnek a nyugdíjas napjaim. A kis festékbolt nagyon hiányzik, de egyszer mindennek vége van. Szép volt úgy elmenni, hogy sajnálták, hogy bezártam az üzletemet. A legfontosabb az emberek bizalma, figyelme és szeretete volt. Sok jó ismerősöm és barátnőm van, akit meglátogatok, amikor Csömörön járok.

 

Köszönjük szépen az interjút!

 

 

 

Interjú: Dr. Marinovich Endrével

marinovich_e Patrióta rovatunk egy újabb hiteles lokálpatriótával bővült! Kérdéseinkre ezúttal Prof. Dr. Marinovich Endre válaszol aki az első szabadon választott Antall kormányban Antall József kabinetfőnöke később pedig Csömör díszpolgára lett.

 

Szerkesztői kérdés:
 1. Hogyan kötődsz Csömörhöz? Mikor kerültél ide, mi volt az első benyomásod?

Családunk életének jelentős helyszíne Csömör, az emlékezet 1838-ig nyúlik vissza. Egy régi történet szerint az 1838-as nagy pesti árvíz idején egészen a falu külső részén lévő Staub villáig (ez volt őseim háza) mentették csónakokkal a károsultakat, ott pedig az udvar közepén gyújtott tűz mellett szárítkoztak a didergők. A Staub villát azután a pártállami diktatúra idején elkobozták, vadászházzá alakították, a privatizáció után pedig új tulajdonosa ledózeroltatta. Szerencsére azért – mindenek ellenére – maradt a család tulajdonában néhány csömöri ingatlan, ahová gyermek- és kamaszkorom csodálatos nyarai kötődnek.
Még nem voltam tehát 1éves sem, amikor – természetesen szüleimmel együtt – nyári vakációra Csömörre érkeztem. Az azóta elmúltakat igyekeztem írásban is rögzíteni, az erről szóló könyv – számos csömöri vonatkozással – a közelmúltban jelent meg.
Szeretném felhasználni ezt a lehetőséget arra, hogy az érdeklődőket meghívjam könyvem csömöri bemutatójára, amely 2014. szeptember 23-án 18 órakor lesz a Sinka István könyvtárban.

Szerkesztői kérdés:
 2. Hogyan látod Csömör életét? Milyen változások történtek az utóbbi évtizedekben? Milyen településen szeretnél élni?

Gyerekkori emlékeim szerint Csömör nyáron poros, ősszel és télen sáros, álmos, kis pestmegyei falu volt, és ez hosszú évtizedeken keresztül változatlan maradt. Az alapvető változások a múlt század utolsó éveiben  kezdődtek a közművesítéssel, az életkörülmények általános színvonalának javulásával. Hozzájárult ehhez a helyben lakók iskolázottságának – műveltségének növekedése, valamint az, hogy számos városi foglalkozású ember választotta  állandó lakhelyéül a települést. Ezek szükségszerűen az igényesség növekedésével jártak együtt.

Megítélésem szerint az lenne a legjobb, ha Csömör megtalálná a városias és a vidéki életforma közötti középutat. Érezze itt jól magát a földjével, növényeivel, állataival foglalkozásszerűen vagy hobbiból gazdálkodó ugyanúgy, mint az aki műhelyben, laboratóriumban, vagy íróasztal mellett végzett munkája után érkezik haza jó levegőt szívni.

Szerkesztői kérdés:
 3. Milyen tanácsokat adnál a település vezetőinek? Milyen hibákat ne kövessenek el? Számodra milyen a hiteles önkormányzat?

A település vezetőinek folyamatosan érezniük kell és nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a helyi lakosság többségének bizalmából nyerték el  tisztségüket,  amit elsősorban szolgálatnak kell tekinteni. Nem szabad tehát elszakadni a választóktól, a kétirányú információ áramlásnak a teljes ciklus időtartama alatt működnie kell.
Ugyanennek a szellemiségnek kell átjárnia a hivatali apparátust is. Az Önkormányzatnak és a Polgármesteri Hivatalnak tehát teljes összhangban kell dolgoznia.

Szerkesztői kérdés:
 4. Mi a véleményed a civil társadalomról, a civil kurázsiról?

A civil társadalom lényege, hogy kontrollt gyakorol az ország és a település vezetői fölött. Teszi ezt úgy hivatali ciklusának végén megerősíti, vagy leváltja az általa választott vezetőket. Ugyanakkor a civil intézmények önmagukat szervező módon lehetnek hasznos egységei a társadalomnak.
A civil kurázsi véleményem szerint nem hősködés, hanem az alkotmányos keretek között meghirdetett jogok tudatos gyakorlása.

Szerkesztői kérdés:
 5. Hogyan érzed Magad Csömörön? Számodra mi itt a legfontosabb?

Szeretem ha rend van a természeti környezetben és a társadalmi viszonyokban. Jól érzem magam Csömörön és őszintén remélem, hogy a Teremtő még jó néhány évig lehetővé teszi ezt számomra.

Link: Veritas történetkutató intézet,  Prof. Dr. Marinovich Endre

 

Köszönjük szépen az interjút!