Október 6. A magyar nemzet gyásznapja – az aradi vértanúk napja

Dr. Garadnai Zoltán

„Megdőlt a szabadság végső reménysége, Halálra vérzik immár Magyarország”

(Heinrich Heine, 1849 októberében)

 

Báró Julius von Haynau táborszernagy 1849-1850 között a mai Petőfi Irodalmi Múzeum épületében (az egykori Károlyi-palotában) szállásolta el magát. A „bresciai hiéna” az udvar felé nyíló dolgozószobát választotta, és ebben a szobában írta alá a halálos ítéleteket. Ez a szoba ma is megtalálható a könyvtárhelyiség mellett. Haynau 1849. szeptember 1-jén utasítást adott ki, hogy mindazok, akik 1848. október 3. után a forradalomban részt vettek, jelentkezzenek a kerületi parancsnokságoknál vagy a haditörvényszékeknél. Minden magasabb rangú tiszt hadbíróság elé került, de az ítéletek az egész magyar társadalom megfélemlítését szolgálták. A bíróságok 1849-1851 között 4628 ügyet tárgyaltak és kb. 100-120 főt végeztek ki, legalább 1500 főt ítéltek hosszú börtönbüntetésre, amelyet Ausztria valamelyik börtönében, pl. Kufsteinben kellett letölteni. A nemzetközi tiltakozás hatására a halálos ítéletek nagy részét ugyan enyhítették, és 1850 tavaszától azokat várfogsággá változtatták, de a terror és a megfélemlítés légköre megmaradt.

Haynau_1849_Litho_02Báró Julius von Haynau

1849 október 6-án, Komárom teljes katonai kiürítésének másnapján, a bécsi forradalmi megmozdulások évfordulóján volt a megtorlás legerősebb hulláma. Ezen a napon végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt és Fekete Imrét, a szabadcsapatok századosát. Ezzel egy időben Pécsett kivégezték Vertike Gábort és Szilva Jánost, akik az eszéki várbörtönből szöktek meg. A hajnali órákban kezdődött az aradi vértanúk kivégzése. Az aradi vár sáncárkában agyonlőtték Kiss Ernő altábornagyot, Dessewffy Arisztid és Schweidel József vezérőrnagyokat, illetve Lázár Vilmos ezredest.

Batthyány_Lajos_Barabásgróf Batthyány Lajos

Néhány órával később a magyar honvédség kilenc tábornokát vezették a bitófa alá. A sort az osztrák Poeltenberg Ernő nyitotta meg, őt követte a német birodalmi arisztokrácia soraiból származó gróf Leiningen-Westerburg Károly. A magyarországi német polgárságot Láhner György és Aulich Lajos képviselték. A délszláv lakosság és katonaság többsége nem szimpatizált a magyar forradalommal és a magyarok ellen harcolt. A kevés számú kivételt a szerb Damjanich János és a horvát Knézić Károly jelentette. A polgári átalakulást vezető középnemeség soraiból került ki Török Ignác mérnöktiszt és Nagysándor József lovassági parancsnok. A magyar arisztokráciát gróf Vécsey Károly képviselte, aki valójában szívesebben írt németül, mint magyarul.

Damjanics_JanosDamjanich János

A politikai vezetők közül Csány László közlekedésügyi minisztert és Perényi Zsigmond felsőházi elnököt, Szacsvay Imre képviselőházi jegyzőt, illetve a legismertebbek között Kazinczy Lajos honvédtábornokot, Kazinczy Ferenc fiát, végezték ki. Az áldozatok között számos külföldi forradalmár is volt, franciák, németek és lengyelek. Óvatos becslések szerint a kivégzések és a börtönbüntetések mellett mintegy 40-50 ezer honvédet kényszer soroztak, akik hosszú-hosszú évekre távol kerültek a szeretteiktől.

NagyKazinczy Lajos

A kivégzettek, meghurcoltak és börtönbe vetettek tehát a korabeli magyarországi társadalom szinte minden rétegéből kikerültek. Az aradi 13 között volt, akit családi kötelékei, vagy az őszinte hazaszeretet sodort a magyar forradalom ügye mellé, vagy egyszerűen vagyoni és társadalmi helyzete miatt azonosult a magyar forradalom ügyével. Mindannyian úgy gondolták, hogy ha a magyar uralkodó parancsára letették az esküt a magyar alkotmányra, akkor kötelesek azt akár az uralkodóval szemben is megvédeni.

thorma_janos_aradi_vertanuk

 

Becsületességük, tisztességük, őszinteségük a halálukat okozta.

A Habsburg-hatalomnak a forradalommal szembeni könyörtelen bosszúja elsősorban azzal magyarázható, hogy az osztrákok csak hosszas háborúval, az orosz cár segítségét kérve, előtte megalázkodva tudták Magyarországot legyőzni. Az indulatok hevességét mutatja, hogy míg Itáliában elengedték a magukat megadó forradalmárokat, addig hazánkban egy véres bosszú következett. A kíméletlenséget, a bosszú erejét, az általa okozott személyes tragédiák sokaságát növelte a császári tisztek egy részének személyes bosszúvágya. Közismertté vált Maderspach Károly ruszkabányai kohómérnök feleségének nyilvános megvesszőztetése, ami a szégyent elviselni nem bíró férjet az öngyilkosságba kergette. A kegyetlenséghez társult a mindennapok terrorja, a családtagok zsarolása, fosztogatása, a lakosság megsarcolása. A Habsburg-hatalom a hadijogot figyelmen kívül hagyva az ország teljes alávetését akarta elérni. A terrort közvetlenül Haynau irányította, de a kegyetlenkedésre a bécsi udvarból is kapott nyílt vagy burkolt utasítást.

 Ez a gátlástalanság azonban a kortársak számára is sok volt.

Európa népei hevesen és hangosan tiltakoztak, a nyilvánosság erejét nem lehetett figyelmen kívül hagyni, az osztrák zsarnokság képviselői személyesen is tapasztalhatták a közvélemény erejét, az irányukba – főképpen Haynau iránt – megmutatkozó megvetést, de még a morális problémákkal nem küszködő és lágyszívűnek sem mondható I. Miklós cár is elítélte (igaz, hogy nem a nyilvánosság előtt) az osztrákok terrorját.

 A roppant veszteségek ellenére a forradalom után már nem lehetett eltiporni Magyarországot.

Az igazi veszteséget az jelentette, hogy az értelmiség jelentős része emigrációba kényszerült, és a polgári nemzetté válás folyamata – igaz, hogy csak átmenetileg – megszakadt. A következő generáció képviselői, szembesülve azzal a ténnyel, amit a realitások jelentettek, végül kompromisszumra kényszerültek. Bölcsességüket mutatja Deák Ferenc személye, a forradalom eszménye azonban megmaradt, és annak szimbóluma, Kossuth Lajos, nem volt hajlandó elfogadni a kegyelmet és életét Torinóban fejezte be. Házán emléktábla található.

Áldozatuk azonban nem volt hiábavaló, Magyarország ugyan az 1849. november 1-jén kialakított új adminisztratív rendszerben elveszítette a függetlenségét, az ország területét megcsonkították, a maradék részt öt kerületre osztották, de az ellenállás szelleme, a szabadság iránti vágy megmaradt.

Az utókor kötelessége, hogy emlékezzen azokra a hősökre, akik életüket, családi kapcsolataikat áldozták fel a szabadságért és a függetlenségért. A mi kötelességünk az, hogy emlékezzünk rájuk, örök példaképül állítsuk hőseinket gyermekeink elé, emlékezzünk és emlékeztessünk Rájuk, hogy erőt meríthessünk Magunk számára a mindennapokban.

Sajnos egyre kevesebben vannak, akik értik és érdeklődnek a XIX. század világa iránt, egyre kevesebben vannak, akik érdeklődnek napjaink közügyei iránt. A mai világunkat nem igazán a nagy dolgok érdeklik, nem nagy eszmék mozgatják, sokan a mindennapi túlélésért küzdenek, de a jelenünknek is meg vannak a hősei. Azok, akik nap, mint nap végzik a munkájukat, kötelességtudat és hit vezeti őket.

Mi mindannyian szerencsések vagyunk, hiszen demokráciában élhetünk. A demokrácia azonban nem egy megváltoztathatatlan és bebetonozott „valami”. A demokrácia itt van bennünk és körülöttünk, a demokráciáért azonban a hétköznapokban meg kell „küzdeni”, újra és újra kell gondolni azt. Ehhez félelem nélkül kifejthetjük véleményünket, kérdéseket tehetünk fel és vitatkozhatunk a vezetőinkkel, hiszen ők a mi jó szándékunkból, akaratunkból képviselnek minket. Ha elvesztették a bizalmunkat, ha méltatlanná váltak a képviseletünkre, bármikor leválthatók, amihez már nem kell forradalmat csinálni…

07-Okt-6-vertanuk-RT

 

Felhasznált irodalom:

A magyarok krónikája, Officina Nova (szerk.: Glatz Ferenc), 1995. Nemzetté válás és állami önállóság (1830-1867) című fejezet. 374-435.

Magyarország története, 1848-1890. I. kötet, Akadémiai kiadó, Budapest, 1979. 2. rész. Az önkényuralom kora (1867-1890) 437-462.

 

Totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapja

Szakály Sándor tartott beszédet a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapján

2015. augusztus 25. – Sokak számára ismert, de még mindig nem köztudott, hogy augusztus 23-át, a Molotov–Ribbentrop paktum megkötésének évfordulóját az Európai Parlament a totalitárius rendszerek emléknapjává nyilvánította. Mint minden éve, így 2015. augusztus 23-án is Csömörön, a Gloria Victis emlékműnél – amelyet a világon elsőként a kommunizmus áldozatainak tiszteletére emeltek – megemlékező ünnepséget tartottak.

molotov_ribbentropMolotov-Ribbentrop paktum aláírása

A Himnusz együttes éneklése után Mátyás Sándor, a Gloria Victis Alapítvány kuratóriumának elnöke szemelvényeket olvasott fel John Lukács Hitler és Sztálin című könyvéből. Az ismertetett részletek rávilágítottak arra, hogy bár a német–szovjet egyezség a két külügyminiszterről kapta nevét, lényegében itt Hitler és Sztálin, a nemzeti szocializmus és a bolsevizmus közötti paktumról van szó. Olyan megállapodásról, amelyben az ideológiai különbségeket felülírják a nagyhatalmak geopolitikai érdekei.

Ribbentrop-Molotov_tervezett_felosztasA megemlékező ünnepi beszédet Prof. Dr. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója tartotta. Elmondotta, hogy ez a dátum hiányzott a pártállami–állampárti történelemtanításból, a megállapodás titkos függelékének létét pedig – amely Európa keleti részének felosztását részletezte a náci Németország és a bolsevik Szovjetunió között – egyenesen tagadták. Nehéz lett volna ugyanis magyarázatot találni arra, hogy miért és hogyan talált egymásra a vörös és a barna diktatúra. 1939 augusztusa és 1941 júniusa között nem csak katonai megállapodás volt, hanem baráti viszony létezett a 20. század két totális uralomra törő, gátlástalanul működő rendszere között.

covers_42772

A főigazgató beszédében utalt arra is, hogy Magyarország kormánya a 2015-ös esztendőt a Szovjetunióba hurcolt kényszermunkások és hadifoglyok emlékévének nyilvánította. Több százezer honfitársunkat sújtotta a „malenkij robot”-nak nevezett deportálás és a GULAG (a szovjet munkatáborok) világa.

Gulag

Emlékeznünk kell tehát az áldozatokra és nem feledkezhetünk meg arról, hogy Európa mintegy fél évszázadig történő kettéosztottsága a nemzetiszocializmus és a nemzetközi szocializmus közötti paktummal kezdődött!

Prof. Dr. Marinovich Endre, a Gloria Victis Alapítvány kurátora

 

Forrás: www.gloriavictis.hu

Kulákokra emlékeztünk

Az Országgyűlés 2012. március 26-án nyilvánította június 29-ét a kuláküldözés áldozatainak emléknapjává. 2015-ben is a Gloria Victis Alapítvány, a FIDESZ csömöri szervezete és a Szeretlek Csömör Társaság közösen emlékezett a magyarországi és a csömöri kulákság tragédiájára.

Ebben az évben vendégünk dr. Hantó Zsuzsa nyugalmazott egyetemi tanár volt, aki röviden, de a lényeget kitűnően összefoglalva mutatta be a magyar kulákság tragédiáját.

A rendezvényen ebben az évben Fábián Pál emlékezett a családját ért atrocitásokra, az újrakezdése, arra az élni akarásra és összefogásra, amely a családját és a nehéz esztendőkön átsegítette.

A rendezvény alkalmával a Gloria Victis Alapítvány, a FIDESZ csömöri szervezete és a Szeretlek Csömör Társaság képviselői, illetve a magánszemélyek elhelyezték a 2014-ben felavatott emléktáblánál a megemlékezés virágait.

Köszönjük a részvételt!

 

A tavalyi megemlékezés gondolatai itt olvashatók: LINK

A kuláküldözés áldozataira emlékezünk

Június 28-án, vasárnap 17 órakor a Szeretlek Csömör Társaság
és a Gloria
Victis Alapítvány a temető melletti  emlékhelyen a
kuláküldözést
megszenvedett gazdák előtt tiszteleg.

Beszédet mond: Dr. Hantó Zsuzsa egyetemi docens, a szociológia tudomány kandidátusa
A szervezők minden kegyelettel emlékezőt szeretettel látnak.

 

Tisztelettel: Mátyás Sándor

Gloria Victis Alapítvány csömöri programjai

Nyári programok

Nyári programjainkat a  Csömöri Gloria Victis Alapítvány és a Szeretlek Csömör Társaság közösen rendezi.
  • Június 4-én, csütörtökön, a nemzeti összetartozás napján, 20 órakor a Hősök terén Trianonra emlékezünk.
  • Június 7-én, vasárnap, az Úrnapi körmenet után családi összejövetel a Bolgárkertben, 16 óra körüli kezdéssel. Főzés, beszélgetés, kötetlenül, fesztivál jelleggel.
  • Június 18-án, csütörtökön 17 órakor Boross Péter volt miniszterelnök lesz a vendégünk a Zöldfa Étteremben.
  • Június 28-án, vasárnap 17 órakor a Gloria Victis Emlékhelyen a kuláküldözést megszenvedett gazdák előtt tisztelgünk.
  • Augusztus 23-án, vasárnap 17 órakor a Gloria Victis Emlékhelyen a Molotov–Ribbentrop paktum évfordulója kapcsán a nemzetiszocializmus és a bolsevizmus egymásra találására emlékeztetünk.

 

Szeretlek Csömör Társaság

Trianoni megemlékezés 2015

Ma este, azaz 2015.06.04.-én Trianoni megemlékezést tartunk a 95 évvel ezelőtti országcsonkítás alkalmából. Minden kedves megemlékezőt szeretettel várunk 20 órai kezdettel a csömöri Hősök terére!

 

Garadnai Zoltán: Gondolatok Trianonról, a múltról és a jelenről:

1920. június 4-én, 95 évvel ezelőtt írták alá a Párizs melletti Versailles-ban – a Nagy-Trianon (Grand Trianon) palotában, a Galèrie des Cotelle-ben – Magyarországgal az I. világháborút lezáró békeszerződést. A világháború, melyet „Európa Nagy Háborújának” is neveznek, gyökeresen és véglegesen átalakította Európa nemzeteinek sorsát. A háború négy éve alatt az európai társadalmak megváltoztak, a hagyományos kapcsolatok, érintkezési formák szétszakadtak, a nemi szerepek átalakultak, a világ belépett a 20. századba. A kortársak ugyan azt hitték, hogy ez lesz az az utolsó háború, amely során – „mire ősszel a falevelek lehullanak” – lerendezik a vitás kérdéseket, és minden megy tovább az „arany békeévek” szellemében. Mi már tudjuk, hogy nem így történt, és a számlát kifizettük és kifizettették (talán többször is) ezért a tévedésért!

A magyarság számára az elmúlt „rövid” évszázad rengeteg fájdalmat és keserűséget hozott. A századforduló biztonságából, négy év totális háború után a széthullás és elszegényedés, a nemzeti katasztrófa és a megaláztatás, a magyarság szétszabdalása jutott számunkra osztályrészül. Szinte nincs olyan család, ahol ne lenne áldozat, ugyanakkor, mintha megfeledkeztünk volna róluk. Mintha tabu lenne még mindig számunkra az ő sorsuk megismerése.
Csaknem 100 év távlatából már látjuk, hogy a korábban egységes úton, egy politikai közösségben fejlődő magyar és nem magyar kárpát-medencei népek útjai szétváltak egymástól, az évszázadok során kialakult természetes gazdasági-kereskedelmi és társadalmi kapcsolatok szétszakadtak, miközben fegyverrel, a propaganda és a politika eszközével egyaránt „kínoztuk” és öltük egymást.
A magyarság is eltérő úton fejlődött, a határon inneni és túli nemzetrészek számára a politikai és kulturális újraegyesülés lehetősége két szinten jelent meg. 2004-ben az Uniós csatlakozással, illetve 2010-ben a kettős állampolgárság megteremtésével.

nagymagy                                Hungary-ethnic_groups

Trianon kapcsán ugyanakkor két lehetőség áll előttünk:

1. Felelevenítjük a jogosnak érzett sérelmeket és érzelmi politikát folytatva követeljük igazságunkat. Ennek kudarcát láthattuk 1947-ben, a Párizsi békeszerződés aláírásakor.

2. Az Európai Unió tagállamaként, kelet-közép-európai nemzetként törekszünk arra, hogy a regionális együttműködés szélesítésével felelevenítsük azokat a kapcsolatokat, amelyek térségünket a 20. század elejéig természetes módon összekötötték.
Fontos és szükséges tehát, hogy megemlékezzünk a múltról, Trianonról, annak előzményeiről és a következményekről egyaránt, hiszen a múlt nem ismerete nem ment fel minket, és könnyen újra zsákutcába kerülhetünk.
A 20. század vesztesei voltunk, rajtunk múlik, hogy megnyerjük-e a 21. századot. Ez Trianon legfontosabb tanulsága számunkra!

 

Nagy-Trianon Kastély wikipedia: LINK                        Trianoni békeszerződés wikipedia: LINK

NEPÁLI TRAGÉDIA

Katmandu 2015

Alig több, mint 24 óra telt el a Csömöri Polgári Esték 3. alkalma óta, – amelyen Stelczer Hilda magashegyi hegymászó tartott videó vetítéssel kisért előadást – és amelyről korábban már képes beszámolót közöltünk – amikor jöttek a Nepáli i földrengésről a szörnyű hírek és képek.

Hilda, Erőss Zsolt, Mécs László és Kollár Lajos Katmanduból indultak 2008 tavaszán a 8462 méter magas Makalu megmászására. A továbbutazásra várva járták a főváros utcáit, Zsolt videózott. Számos, a világörökség részeként számon tartott épületet, a szűk utcákon tolongó helybéliek és túristák kavalkádját is megörökítette. Ezekben gyönyörködhettünk mi is az előadáson. Így többek között a több szintből álló Darahara torony látványában, mely szintén a világörökség része. Nepálban az UNESCO 7 helyszínt vett fel a világörökség listájára.

dharahara-tower-before-1254

Katmandu több mint 1 millió lakosával és az idelátogató túristák tömegével pezsgő életű nagyváros. A Katmandu-völgy településein élőkkel együtt a lakosságszám mintegy 2.5 millió fő. Ez a régió az ősi civilizációk találkozási pontja. Mintegy 130 történelmi emlék, hindu és buddhista kolostorok, zarándokhelyek találhatók itt.

kathmandu_nepal_10

Ebbe az előadás nyújtotta hangulatba robbant be a hír a nepáli földrengésről. Az utóbbi 80 év legsúlyosabb, a Richter- skála szerint 7,9 erősségű födrengés gyakorlatilag romba döntötte Katmandut. Többek között összedőlt a Darahara torony, melynek csak a földszinti csonkja látható most a képeken. A rosszul megépített házak kártyavárként omlottak le. A szűk utcákban a mentés rendkívül nehéz. A cikk írásának pillanatában már több mint 4000 a halottak száma. Megmozdult a világ, – így a magyar segélyszervezetek is – hogy segítséget nyújtson a túlélők utáni kutatásban, a sebesültek ellátásában. Élelmiszer, gyógyszer, kórházi berendezés, sátrak, takarók érkeznek. Óriási probléma az árván maradt gyermekek sorsa.

1

A Himalájában túrázókat, a hegymászókat sem kerülte el a tragédia. A rengés következtében lezúduló kő -és hólavinák táborokat sodortak el, számos embert megölve. Megsemmisítették a csúcsokra vezető utakat, jelentősen nehezítve a lejutást. A helikopteres mentés csak mintegy 6000 méteres magasságig lehetséges.

f-nepal-b

Segítséget nyújthatunk, ha felhívjuk a segélyszervezetek által megadott telefonszámokat.

 

Dr. Vass Zoltán

 

Húsvéti sváb szokások

A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A sváb katolikus ősök is méltóan ünnepelték és az utódok folytatják a szép hagyományt. A származás, az „őshaza”, majd a magyarországi letelepedés helyétől is függően az ünneplésben, az ünnephez fűződő szokásokban lehetnek eltérések tájegységek szerint, de a lényeg azonos: a megfeszített, majd feltámadt Krisztus, az Isten fiának szeretete és dicsőítése.

krisztus

A Húsvét előtti hét,- a Nagyhét – a Virágvasárnappal kezdődik, amikor Jézus szamárcsikó hátán vonult be Jeruzsálembe. Az Őt váró és éltető tömeg pálmaágakat, virágokat és ruháit terítette elé. A templomba járók erre emlékezve megszentelt barkaágat visznek haza a templomból, a kertben elültetik, ami Husvétig ott marad. Aki Húsvét Hétfőn behozza az ágat a házba, jutalmat kap. A húsvéti barkával kapcsolatban számos, annak jótékony hatásával kapcsolatos hiedelem él.

barka27

Nagycsütörtökön veszi kezdetét a gyász. Jézus a Getsemáné kertjében az utolsó vacsorán kinyilatkoztatja az Új Szövetséget, majd Júdás árulása következtében elfogják.

Nagycsütörtöktől kezdve a svábok nem mennek a földekre, hanem mindenki a templomba megy. A harangok sem szólalnak meg, mert „Rómába mentek”. A harangzúgást a kereplés váltja föl.

Nagypéntek a legszigorúbb böjt napja. Ekkor nincs főzés, húsétel az asztalon.

Nagyszombaton a reggeli misén szentelik a húsvéti gyertyát. A gyertya eloltása az Úr halálát és a régi szövetség megszüntét jelenti, majd újra meggyújtása Krisztusnak, a világ világosságának eljövetelét hírdeti, aki minden embernek fényt és kegyelmet ad.

A délutáni szentmise alatt jönnek vissza a harangok és a kereplés elhallgat.

Húsvétvasárnap a harangok az örömhírt hirdetik: fetámadt az Üdvözítő! A reggeli misén szentelik a húsvéti kalácsot, a sonkát, a tojást és a bort.

192251_392312383_big

Húsvéthétfő a locsolkodás ideje. A legények és a kisebb-nagyobb fiúk körbejárják a lányos házakat és kölnivízzel locsolkodnak. Egy vers elmondása után meglocsolják a nőszemélyeket.

A lányok régebben virágot adtak a legényeknek, amit azok a gomblyukukba, vagy kalapjuk mellé tűztek. Süteménnyel, pálinkával, likőrrel kínálták őket. Az asszonyok piros tojást adtak a locsolásért.

Régebben számos helyen volt szokás az Eierschieben, a tojásgurítás. A Kálváriáról gurították le a tojást és ha a gurítóé nekiütközött a másik tojásnak, akkor azt elnyerte.

Másik kedvelt szokás az Eierpachsen, a tojásba célzás. A locsolásért kapott piros tojást kézben tartották, vagy a földre tették és fém pénzzel dobtak rá. Ha a pénz beleállt a tojásba, a dobó elnyerte azt, ha nem, úgy a pénz a tojás tulajdonosáé lett.

kálvária_kápolna (2)

Még számos szép húsvéti, sváb szokást lehetne említeni. De hogyan volt ez régen, és van-e még ma Csömörön?

Nekem egy régi szokásról van tudomásom. A feltámadás után, vasárnap Csömörön bált tartottak. Éjfél után a lányokat a legények hazaküldték. Tovább mulattak, majd zeneszó mellett elindultak a lányos házakhoz szerenádot adni. Minden legény szíve választottja ablaka alatt elénekelte annak kedves nótáját. Mire végigjárták a falut, megvirradt. Nem mentek aludni, hanem kezdték a locsolkodást. A lányok pálinkával, borral, süteménnyel kínálkoztak. Jó hangulatban telt a húsvét Hétfő.

Arra kérjük honlapunk látogatóit, hogy akinek van ismerete más csömöri, Husvéttal kapcsolatos sváb szokásról, bocsássa közkinccsé.

IMA MAGYARORSZÁGÉRT!

2015 március 29-én vasárnap délben fél 12-től szeretettel vár mindenkit:

Dr. Papp Lajos professzor, a rendezvény főszervezője és Bethlen Farkas, Verőce volt polgármestere

Az Ima a déli harangszókor kezdődik.
Közreműködik:
Molnár V. József néplélek kutató
Maczkó Mária énekművész
Petraskó Tamás és a Bodrogközi Regölősök

Szolgálatot ad:
Történelmi Vitézi Rend

Áldást mondanak:
Márkus Gábor lelkipásztor
Csuka Tamás tábori püspök

A színpadon 72, a történelmi vármegyék feliratával jelölt kettős kereszt szegélyezi majd.

Kérjük a Kárpát-Hazában és a diaszpórában élő honfitársainkat, hogy akik nem tudnak jelen lenni Verőcén, azok is szervezzék meg saját közösségeikben, azonos időben a közös imádságot.
Kérésre elküldjük a forgatókönyvet.
Szervező: Sipos Kata
Forgatókönyv a következő email címekről kérhető:
siposkata59@gmail.com szivvel.lelekkel.pl@gmail.com, karpathazaorseg@gmail.com

Budapestről, a nyugati pályaudvarról 10 óra 07-kor (érkezés:10 óra 40) és 10 óra 41-kor (érkezés: 11 óra 34) indul vonat Verőcére. Azokat, aki koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem tudnának a helyszínre sétálni, (kb. 30 perc) azokért autó megy a vonatállomásra. Ehhez köszönettel vesszük és elfogadunk autósok felajánlását.
(Sipos Kata: 30/45 46 372)

Istenünk, Hazánkat oltalmazó Boldogasszonyunk, tarts meg minket őseink hitében és erényében!

hir

 

Garadnai Zoltán: A „Kossuth-kifli”.

Gondolatok egy filmről, a politikáról és a süteményről

Új filmsorozat indult a Duna tévén tegnap este. A film rendezője Rudolf Péter színész, rendező, aki Fehér Béla azonos című könyvéből varázsolta elénk az 1848-49-es forradalom világát, hangulatát. A könyv szerzőjének bevallott célja az volt, hogy a forradalom eseményeit „alulnézetben” a mikrotörténet szemszögéből ábrázolja. Teszi ezt egy sajátos szatirikus humorral.

Az elmúlt évtizedek alatt számos, de a történelmi esemény fontosságához nem elegendő, filmet forgattak a forradalomról. Gondoljunk Várkonyi Zoltán (A kőszívű ember fiai), Sára Sándor (A 80 huszár), Bereményi Géza (A Hídember), Lugossy László (Szirmok, virágok, koszorúk) filmjeire.

Rudolf Péter rendezői munkájának köszönhetően a forradalom egy új arcát láthatjuk. És bizony ez a történet nem fekete-fehér, nem a jó és a rossz harca, hanem emberi sorsok elevenednek meg előttünk. Van barátság, szerelem, árulás és hősiesség. Mint az életben, ugyan a történelem nem ismétli meg önmagát, de a történelmi helyzetek igen. És a történelmi fordulópontok idején, amikor az idő hirtelen meggyorsul, minden változik, az addig elfogadott normák megváltoznak, új emberek, arcok és eszmék határozzák meg sorsunkat.

A filmből is látjuk, hogy ez nem egyszerű dolog!

Könnyebb megírni a nagy történetet, a harci eseményeket, a csaták történetét, a nagy politikai vitákat. De nagyon nehéz megérteni azt, hogy a csendes többség, az átlagemberek hogyan gondolkodtak, cselekedtek. Az átlagember az életét és a családját féltette, számára a forradalom a felfordulást, a bizonytalanságot jelentette. Az emberi vívódás, lelki konfliktus ugyanakkor sokkal nehezebben ábrázolható. Pedig sokszor itt és ezen keresztül fogható meg a lényeg, vagyis az, hogy a történelmet mindig és mindenkor emberek csinálták. Olyanok, mint mi! Jók és rosszak, szépek és csúnyák, magasak és alacsonyak, vékonyak és kövérek, fiatalok és öregek, nők és férfiak, stb.

Sorolhatnám a sort.

Az élet sokszínű, színes és fergeteges kavalkád, és ez így volt korábban is. Ne essünk abba a hibába, hogy a történelmet feketén-fehéren lássuk, leegyszerűsítsük azt a jó és a rossz harcára.

A filmben megjelenik ugyanakkor a titkos szál, vagyis a titkosszolgálati kapcsolat. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az Osztrák Birodalom belső elhárítása magas színvonalon működött. Az ügynökök beépültek a magyar társadalom szinte minden rétegébe, elsődlegesen a politikailag aktív személyek köré. Ezek a jelentések nagyrészt megsemmisültek a két világháború között, amikor a szociáldemokrata felkelők felgyújtották az osztrák Belügyminisztérium épületét.

Elképzelhetjük, hogy mennyire árnyalt kép rajzolódna ki a reformkorról, ha ezeket az „ügynökaktákat” ismernénk. Egészen biztosak lehetünk abban, hogy a 19. század első felének történetét sokkal árnyaltabban látnánk. Ugyanez vonatkozik a neoabszolutizmus korszakára, vagyis az 1848/49-1867 közötti időszakra is. 1860-ban az Októberi diploma kiadásával egyidőben az osztrák hatóságok kiadták a belügyi iratokat, de előtte az ügynökaktákat megsemmisítették. Precíz munkát végeztek! Az iktatókönyvekben az ügyek címét, tárgyát és az ügyiratszámot is lefestették, hogy még arra se lehessen következtetést levonni, hogy kit és miért figyeltek a hatóságok.

Ugye ismerős a történet! Pedig semmi kapcsolat sincs a 19. század közepe és napjaink között, hacsaknem az, hogy a diktatórikus hatalom mindig figyeli az ellenzékét, a politikai agitárorok, lánglelkű forradalmárok körül nem csak barátok, fegyvertársak, hanem ügynökök is megfordulnak. És sokszor semmi sem az, ami látszik. Hogyan is felejthetnénk!

Rudolf Péter filmjeit nagyon szeretem. A „Szerencsés Dániel” életre szóló élmény volt számomra, mivel „kinyitotta” a szememet 56-al kapcsolatban, az „Üvegtigris részein” mindig nevetni tudok, pedig már „ezerszer” láttam ezeket, a „Beugró” egy igazi élmény volt, miközben „Zsüti” sorsán keresztül részesévé válhattam a 20. század közepének magyar tragédiájának. Persze ez a felsorolás nem teljes, szubjektív, de talán megbocsátható…

Úgy gondolom, hogy nem esek túlzásba, ha kijelentem, hogy a „Kossuth-kifli” beleilleszkedik a művész (és a művészházaspár) alkotásainak sorába, nyugodt szívvel tudom ajánlani mindenkinek, mint azt, hogy az édességet is kóstolják meg.

Ez az édesség eredetileg a beiglihez hasonlított. Pozsonyi-kiflinek is nevezték, és természetesen többféle recept létezik. A Kossuth-kifli általam kedvelt recepjét itt olvashatjuk:

***

Kossuth-kifli, Auguszt Elemér alapján

Régen tsemegetsinálóknak nevezték az édességkészítőket. A cukrász szót először Széchenyi István írta le 1830-ban, a Hitelben.

Amikor először készítettem Kossuth-kiflit, elhatároztam, hogy egy szabadnapomon ráveszem a páromat, menjünk el Pozsonyba. Keressük meg a Palugyay Jakab-féle vendéglőt, ahol Kossuth lakott és ette ezt a róla elnevezett könnyű sü-teményt. A vendéglő sajnos már nincs meg, de Pozsony csodálatos volt. Az Óvárosban minden második ház magyar vo-natkozású. Még itthon az interneten találtam egy nyugdíjas tanárt, aki vállalt magyar nyelvű “idegenvezetést”. Nem tudtam, hogy a Szent Márton-dóm tetejét a magyar Szent Korona 300 kilogrammos mása díszíti. De azt tudtam, hogy a Zöldfa fogadó a Nemzetgyűlés épületével szemben állt. Kossuth 1848. március 17-én a vendéglő erkélyéről jelentette be a téren gyülekező tömegnek Magyarország újjászületését, miután V. Ferdinánd aláírta az áprilisi törvényeket. Az erkélyen állva mutatta be a városnak az első magyar független kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost is.

Palugyay Jakabot csak úgy emlegették: “a pozsonyi Gundel”. A diós és mákos kifli a képviselők kedvelt csemegéje volt már az 1840-es évek elejétől. Kossuth állítólag a mandulás változatot szerette a legjobban. Palugyay csak 1848-ban nevezte el süteményét Kossuth-kiflinek, amit Németországban – hébe-hóba – még ma is így árusítanak.

Többféle Kossuth-kifli-recept létezik, én egy otthon is könnyen elkészíthetőt ajánlok.

HOZZÁVALÓK:

  • 20 dkg egész tojás (4 db tojás)
  • 12 dkg sárgája (4 db sárgája)
  • 24 dkg cukor
  • 16 dkg fehérje (4 fehérje)
  • 27 dkg liszt
  • 1 dkg sütőpor
  • 1 db citrom reszelt héja
  • 10 dkg vaj

ELKÉSZÍTÉSE:

  1. Kimérjük az anyagokat. A vajat megolvasztjuk.
  2. Az egész tojást és a sárgáját felverjük a fele cukorral.

tojas

3. A tojás fehérjét felverjük a másik fele cukorral.

hab

4.  A 2.és 3.pontban felvert tojáshabot habverővel óvatosan összekeverjük. A tojásfehérje nagyon kényes, nem szabad sokáig keverni, mert elveszti a nagy nehezen belevitt levegőbuborékokat.

tojas hab

5. A felvert tojásfehérjébe egyenletesen beleszórjuk a lisztet, a sütőport és a citromhéjat. Én a lisztet mindig egy papírlapra (sütőpapírra vagy szétvágott cukroszacskóra) szitálom, majd ezt félbehajtva, mint valami kis vályúból egyenletesebben tudom a lisztet szórni.

porcukor

6.  Beleöntjük a megolvasztott vajat, lazán keverjük.

felverni

7.  A masszát kivajazott, lisztezett tepsibe öntjük, a tetejére szeletelt mandulát szórunk.

szorjuk

8.  Előmelegített sütőben, 160- 180 °C-on sütjük, fél óráig. Ez nem könnyű otthoni sütőben, mert én még nem láttam olyan sütőt, ahol a sütőtérbe helyezett hőmérő ugyanazt mutatta volna, mint a külső kijelző. Tehát, ha tehetjük, mérjük meg a hőmérsékletet magunk.

sutni

9.  Miután kihűlt, pogácsaszaggatóval félholdakat szaggatunk belőle.

kész

 

Forrás: http://magyarkonyhaonline.hu/receptek/kossuth-kifli