Fábri István Úr részére!
Csömör Nagyközség Polgármestere
Csömör
Szabadság u. 5.
2141

Hivatkozva a 2015. március 30. napján kelt, 1-731/2015. számú levélre.

Tisztelt Polgármester úr!

  1. május 28. napján kérelemmel fordultunk Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületéhez, hogy a „Szeretlek Csömör Egyesület” részére a Csömör név használatához hozzájárulni szíveskedjék. Beadványunkat még azon a napon a Polgármesteri Hivatalban átvették, amelyhez csatoltuk az egyesület alapszabályát is. Levelünkben kitértünk arra is, hogy az Egyesület részt kíván venni az 2014. évi helyi önkormányzati választásokon, mint jelölő szervezet, ezért a bírósági nyilvántartásba vétel érdekében szükséges az önkormányzat hozzájárulása a településnév használatához.

Kérelmünkre csupán 2014. június 19. napján kaptunk a Polgármester úrtól választ, amelyben arról tájékoztatott, hogy a településnév használatával kapcsolatosan általános jogi kontrollt kértek munkatársuktól és a képviselő-testület illetékes bizottságának állásfoglalására is szükség van. Sajnálatos módon sem az önkormányzat jogi kontrollt végző munkatársainak, sem pedig a képviselő-testület illetékes bizottságának állásfoglalását nem ismerjük, a képviselő-testület pedig a levelében foglaltaktól eltérően a döntését a választásokig nem hozta meg, így jelölőszervezetként tevékenykedni nem tudtunk, hanem csupán civil társaságként működtünk.

  1. június 19. napján kelt levelében kicsit olyan, mintha arra hivatkozna, hogy a döntéshez dönteniük kell?! Ugyanakkor az aláírók beazonosítását nem tartotta szükségesnek, elégségesnek ítélte Bóday Ádám aláírását.

A kérelemben Bóday Ádám, mint polgármester jelölt szerepelt, hivatkozva az eljárás sürgősségére, mivel a helyi önkormányzati választásokon jelölő szervezetként kívántunk megjelenni és Egyesületet alakítani.

A 2014. május 28. napján előterjesztett kérelem vonatkozásában az Önkormányzat az eljárási határidőt nem hosszabbította meg, nyilatkozattételre, hiánypótlásra a kérelmet előterjesztőt nem hívta fel, az eljárást – nyilván arra okot adó körülmény hiányában – nem függesztette fel, ugyanakkor döntés mégsem született a törvényes határidőn belül.

Kérelmünknek helytadó döntés hiányában azonban Bóday Ádám nem indulhatott a „Szeretlek Csömör Egyesület” jelöltjeként, így egy meglévő jelölő szervezettel (Demokrata Kör Egyesület Csömörért) együttműködve volt lehetséges a jelölt állítás. A választási törvény lehetőséget adott arra, hogy az említett jelölő szervezet egyedi logót tüntessen fel a szavazólapokon (melyről nyilvánvalóan tudomásuk volt/van, tekintettel arra, hogy erre vonatkozóan kifogással éltek a választási bizottságnál).

Szeretnénk abban bízni, hogy mindennek nincs ahhoz köze, hogy a választásokon a Polgármester úr, mint a Csömöri Civil Egyesület (amelynek, mint jelölő szervezetnek a névhasználati engedélyét a nyilvánosan is megtekinthető alapító okirat nem tartalmazza) jelöltjeként indulva megnyerte a választásokat, és hatáskörének gyakorlásával visszaélne, alkotmányos jogainkat korlátozná.

A Ket. 33. § (4) bekezdése értelmében a kérelmünket a jelöltállítást megelőzően el kellett volna bírálniuk!

Vélhetően tisztában van azzal is, hogy a Ket. 42. § (3) bekezdése értelmében az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése és a (6) bekezdés szerint az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merül fel.

Bízunk abban, hogy a Ket 42. § (3) bekezdésében foglalt feltételek esetleges fennállása esetén, a 43. §-ban előírt kötelezettségének eleget tesz.

Nehéz lehet elfogulatlanul dönteni a Csömöri Civil Egyesület elnökeként (háta mögött a képviselő testületben több olyan személlyel, akik az elnökség vagy az Egyesület tagjai) a településen jelentős és egyre erősödő támogatást élvező „Szeretlek Csömör Egyesület” elnevezésű civil szerveződés kérelme ügyében.

Sajnos a napokban kézhez vett levelük nyomán már nem vagyunk teljesen bizonyosak abban, hogy képes elfogulatlan, tárgyilagos döntést hozni, és abból a szempontból megítélni a kérdést, hogy a névhasználat jogszabályba ütközik-e, illetve az önkormányzat valamint a csömöri lakosok jogos érdekeit sérti-e vagy sem. A levelében megtévesztésre okot adó névhasználatra hivatkozik, melyet a választási eredmények és támogatottságunk nem támasztanak alá.

Talán nem elvárható egy 5 éve tevékenykedő polgármestertől, hogy tisztában legyen a közigazgatási kérdéseket érintő jogszabályi háttérrel, de a 2015. március 30. napján kelt levelüket a jegyző is aláírta, aki az eljárások törvényességéért felel.

Csömör honlapján a Jegyzőt bemutató oldalon az általa ellátandó feladatok között szerepel az alábbi (mint azt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. § (3) bekezdés e) pontja is meghatározza): jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. Eleget tett ezen esküvel is vállalt kötelezettségének a jegyző úr?

Szomorúan jegyezzük meg, hogy 2015. március 30-án kelet levelükben a kérdéseiket megválaszolandó, a Ket-ben nevesített, a válaszadásra nyitva álló határidő megjelölésére sem került sor, a formai követelményekről nem is beszélve.

A levelükben kért „türelem” fogalmát a Ket rendelkezései nem tartalmazzák, de a hivatkozott megkeresésre adott válasz megérkezéséig felfüggesztő végzés kiadmányozására sem lenne lehetőség (még határidőn belül sem…).

Levelük udvarias formába öntött időhúzás csupán, amely minden törvényi alapot nélkülöz, az eljárás során a Ket. egyetlen alapvető előírását sem tartották be, és ez esetben felmerül a kérdés, hogy jogi ismeretek hiányában miként képesek tárgyilagosan dönteni a kérelem elbírálásakor.

A 2015. március 30-án kelt levelükben megfogalmazott, nem túl releváns kérdések csak a 2014. májusi kérelmünk elbírálását megsürgető beadvány átvételét követően merültek fel. A tájékoztatásukat kérjük, hogy a két beadványunk benyújtása között eltelt időben milyen eljárási cselekményeket végzett az Önkormányzat a tényállás tisztázása érdekében és egyben a Ket. alapján élni kívánunk iratbetekintési jogunkkal, így kérjük, írásban jelöljék meg – határidőn belül –, hogy erre milyen időpontban nyílik lehetőség.

Polgármester úrnak téves azon megállapítása, mely szerint ismételt kérelmet terjesztettünk elő 2015-ben. Kérelmünket nem ismételtük, hanem próbáltuk nyomatékosan felhívni a figyelmét arra a körülményre, hogy az ügyintézési határidőt – figyelmen kívül hagyva a törvény által biztosított jogokat – messzemenően meghaladták az eljárás során.

Az önkormányzati döntéshozók nem voltak figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) alábbi rendelkezéseire:

A Ket. 1. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése értelmében a közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos – ideértve gazdasági – érdekét szem előtt tartva jár el.

A Ket. 2. § (1) bekezdés szerint az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni – ezen alapjogot az Alaptörvény XXIV. cikke is nevesíti -, míg a (2) bekezdés értelmében a közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az eljárás során a (3) bekezdés alapján a közigazgatási hatóság az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza.

A 4. § (1) bekezdés nevesíti, hogy az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog, melyet jelen eljárás során indokolatlanul megsértett a hatóság.

És mi is az irányadó ügyintézési határidő?

A Ket. 33. § (1)  bekezdése alapján a határozatot, az eljárást megszüntető végzést hozó hatóságnak az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről.

A Ket. 33. § (7) bekezdése szerint az eljáró hatóság vezetője – ha azt jogszabály nem zárja ki – az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb huszonegy, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Amennyiben az ügyintézési határidő rövidebb, mint 21 nap, az legfeljebb csak az ügyintézési határidő mértékével hosszabbítható meg. A végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni.

A Ket. 33. § (4) bekezdés szerint, ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz.

Vagyis összegezve a fentieket: határidő hosszabbítás kiadmányozására végzésben van lehetősége a hatóságnak, melyben az arra okot adó körülményt is meg kell jelölni. Jelen eljárás során határidő hosszabbítására nem került sor, ellenben megküldésre került egy néhány soros „levél”, melyben arról tájékoztatja Bóday Ádámot, hogy a településnév használatának engedélyezéséhez szükséges általános jogi kontroll kérése a munkatársuktól, illetve szükséges az illetékes bizottság állásfoglalása is. Megjegyzésként szerepelteti, hogy a beadványban szereplő aláírásokat – Bóday Ádám kivételével – nem tudták egyértelműen beazonosítani.

Szeretnénk felhívni a szíves figyelmét arra, hogy a Ket. a kérelem beérkezését követően szükséges intézkedések megtételét szintén részletesen taglalja, melyek az alábbiak:

A Ket. 37. §  (2) bekezdése alapján az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a kérelem megfelel-e a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A (3) bekezdés szerint, ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. (Természetesen a Ket. 71. § (1) alapján mindezt végzésben…)

A Ket. 32. § (1) alapján, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. (természetesen végzésben…)

A törvény lehetőséget ad az eljárás felfüggesztésére (értelemszerűen az eljárási határidőn belül), amennyiben más szerv döntése szükséges az ügy elbírálásához, vagy az adott hatóság az üggyel összefüggő más hatósági döntése szükséges. A kérelem tárgyát tekintve az előbbi lehetősége kizárt, míg az utóbbi eset sem jöhet szóba, az Önkormányzat részéről az ügy egyéb hatósági döntést nem igényelt. Így a Ket. által előírt tartalmi és alaki kötöttségektől elvonatkoztatva sem tekinthető a 2014. június 19-i levele az eljárás felfüggesztésre irányuló iratnak, valamint tartalma alapján hiánypótlásra irányuló felhívásnak sem (ez esetben is hessegessük el a Ket. formai, tartalmi követelményeit…).

A beadványunk egyébként nem az egyesületi tevékenységünk vizsgálatára, hanem a Csömör név használatának engedélyezésére irányult, amelyhez a csatolt alapszabály elegendő információt nyújtott. Tudomásunk szerint Csömör Nagyközség nem rendelkezik a Csömör településnév használatáról szóló önkormányzati rendelettel, ilyen rendelet meglétére Ön sem hivatkozott. A beadványunk elbírálásánál ezért az általános szabályokat kellett volna alkalmaznia, beleértve az eljárási határidőket is. Ezt egyébként részletesen, az önkormányzatokra vonatkozó, a levelünkben is idézett törvényekben, illetve kormányrendeletekben megtekintheti.

Amennyiben jogi tanácsra vagy a jogszabályok értelmezésében segítségre van szüksége, a Szeretlek Csömör Társaság szakértői segítenek Önnek!

A csömöri székhellyel működő, több mint 1500 csömöri választópolgár támogatásával és részvételével működni kívánó, demokratikusan szervezett Társaságunk határozottan követeli, hogy az önkormányzat „civil” képviselő-testülete és polgármestere, a névhasználat körül támasztott, időhúzásnak bizonyuló levelezéssel a törvényes bejegyzést és szabályszerű működést ne akadályozza. A bejegyzést tegye lehetővé, hogy civil egyesületként megalakulva részt vehessünk Csömör Nagyközség demokratikus közéletében.

Törvényi határidőn belül várjuk válaszát.
Csömör, 2015. április

Dr. Vass Zoltán
Szeretlek Csömör Társaság
ügyvivője

Még nincsenek hozzászólások.

Hozzászólás!