Szerkesztői kérdés:
   Mi a kötődésed Csömörhöz ? Hogyan kerültél a faluba ?

Szegeden születtem polgári nagycsaládban, nyolc éves koromban költöztünk Szilasligetre, pesti gimnazista srácként ismertem meg a csömöri páromat. A szertelen fiatalság, kalandok, sportszeretet, barátságok kísérték ezt a korszakot. Nyomdászfoglalkozást választottam, majd katonaság, esküvő, családalapítás, beilleszkedés az akkori falusi életbe, a helyi közéletbe. Ez immár 42 éve tart. Nyomdai vállalkozásba kezdtem, s mondhatom szolgáltam/szolgáltattam a falu lakosságának is. Keresztelőtől ballagáson át egészen az esküvői meghívókig, illetve plakátok, nyomtatványok, újságok készítésén keresztül ismerősöm lett sok-sok csömöri. Szókimondó természetem meglepte a barátokat és a családokat, de elfogadtak, a Csömör KSK férfi kézilabdacsapat vezetőségi tagja voltam sok éven át, sőt a rendszerváltás után megválasztottak a Horgászegyesület elnökévé is.

1997 óta vagyok a legnagyobb (500 regisztrált taggal rendelkező) csömöri civil szervezet, a CSHE (Csömöri Horgász Egyesület) vezetője. Az azóta eltelt idő alatt a vízterületből egy csodálatos horgásztavat és környezetéből kedvelt kirándulóhelyet sikerült kialakítanunk. Nonprofit szervezetünk fő feladata az egyesület tagságának és a napijegyes vendégeknek horgászatát és pihenését biztosítani. Mi ezeken túl horgászati és kikapcsolódási lehetőséget adunk az önkormányzati intézmények, főleg csömöri civil egyesületek és csoportok, valamint a tagságunk és azok családi-baráti körének szórakozására. A természetes jó levegő, gondozott környezet, a játszótér miatt nagyon sokan szívesen járnak ide. Az, hogy ez Csömör egyik legnépszerűbb helye, abban nem kevés érdemünk van.

Szerkesztői kérdés:
    Mik voltak az első benyomásaid, ha betelepülő vagy ?

Furcsa volt a csömöri közvetlenség és zárkózottság keveredése egyben. Feltűnő volt nekem a régi életforma ápolása, de egyben a nyitottság a modern és új az dolgok iránt. Az idősek maximálisan támogatták fiatal családtagjaik útkeresését, de elvárták a szokások tiszteletben tartását. A főváros hatása és vonzása beépült a tudatba, gyorsította a lépéstartást is. A fejlődés természetes volt, talán a betelepülők is közrejátszottak ebben.

Nekem az akkori, igazi falusi élet roppantul tetszett, a közvetlen és kedves emberek nagy hatással voltak rám, mint például dr. Kovács Lajos, a „Dokibá” és a többi Jó ember, ők nagyon megkönnyítették a beilleszkedésemet. Mondják is rólam, nagyobb csömöri lettem, mint némely helyben született. Erre büszke vagyok!

Szerkesztői kérdés:

Hogyan látod Csömör jelenét, milyen falut képzelsz el ?

Milyen faluban szeretnél élni 2018-ban ?

Igen szép és nagyléptékű fejlődést tapasztalhattunk saját környezetünkben a 90-es évektől; a közművek kiépítése (víz, gáz, csatorna, telefon, internet), a magán- és középületek, illetve közterek épülése, utak felújítása, vagy akár a lakosok közérzete, életformája, művelődése és jó irányú változása. Ezek mind-mind elmondhatók, érezhetők és láthatók. Ezt a településfejlesztési politikát kell és érdemes folytatni, illetve ha lehet a fokozni. Persze a lehetőségek függvényében. Mindig van új igény, cél, változás, az visz előre. (Sosem gondoltam, hogy a falu határában egyszer Szeged irányába mutató főútjelző tábla kerül!)

Szerkesztői kérdés:

Milyen tanácsot tudnál adni az elkövetkező önkormányzati vezetés számára, milyen hibákat ne kövessen el, mire vigyázzon ?

Hogyan és milyennek képzeled el a jó és számodra elfogadható önkormányzatot ?

Kívülről nézni a hibákat egyszerűbb, vélt vagy valós sérelmeken felülkerekedni nehezebb, jövőbe látni lehetetlen. Csak remélni lehet, hogy egy jó szándékú, értelmes, közérdeket szem előtt tartó vezetés okul saját vagy elődei, illetve mások hibáin, és széles közakarat igényei szerint teszi mindenkori dolgát (szolgálatát).

Szerkesztői kérdés:
    Mi a véleményed a civilségről, a civil kurázsiról ?

Felkapott divatos dologról beszélünk, túlzásba vitt ismételgetéssel, hisz a kalákában működés egyszerű és régóta ismert fogalom, csak mára túlértelmezték. Magánemberek jó célú polgári csoportosulásának – azok öntudatos, véleményt vállaló, tenni akaró érdekképviselete esetén – van értelme. Amúgy egy vízió.

Szerkesztői kérdés:
    Hogyan érzed magad Csömörön ? Mi a legfontosabb, amit ki tudnál emelni ?

Remekül megvagyok, többgenerációs családommal (édesapám 90 éves, nejem, két fiam, két fiú unokám) és baráti társaságommal mindig történik valami jó.

Az egyik életfilozófiám: tudni kell, mikor minek van itt az ideje. A másik: mindenütt jó, de legjobb vendégségben és a tavon!

Hajrá Csömöriek!

 

 

Köszönjük az interjút!

Comments (1)

Hozzászólás!