marinovich_e Patrióta rovatunk egy újabb hiteles lokálpatriótával bővült! Kérdéseinkre ezúttal Prof. Dr. Marinovich Endre válaszol aki az első szabadon választott Antall kormányban Antall József kabinetfőnöke később pedig Csömör díszpolgára lett.

 

Szerkesztői kérdés:
 1. Hogyan kötődsz Csömörhöz? Mikor kerültél ide, mi volt az első benyomásod?

Családunk életének jelentős helyszíne Csömör, az emlékezet 1838-ig nyúlik vissza. Egy régi történet szerint az 1838-as nagy pesti árvíz idején egészen a falu külső részén lévő Staub villáig (ez volt őseim háza) mentették csónakokkal a károsultakat, ott pedig az udvar közepén gyújtott tűz mellett szárítkoztak a didergők. A Staub villát azután a pártállami diktatúra idején elkobozták, vadászházzá alakították, a privatizáció után pedig új tulajdonosa ledózeroltatta. Szerencsére azért – mindenek ellenére – maradt a család tulajdonában néhány csömöri ingatlan, ahová gyermek- és kamaszkorom csodálatos nyarai kötődnek.
Még nem voltam tehát 1éves sem, amikor – természetesen szüleimmel együtt – nyári vakációra Csömörre érkeztem. Az azóta elmúltakat igyekeztem írásban is rögzíteni, az erről szóló könyv – számos csömöri vonatkozással – a közelmúltban jelent meg.
Szeretném felhasználni ezt a lehetőséget arra, hogy az érdeklődőket meghívjam könyvem csömöri bemutatójára, amely 2014. szeptember 23-án 18 órakor lesz a Sinka István könyvtárban.

Szerkesztői kérdés:
 2. Hogyan látod Csömör életét? Milyen változások történtek az utóbbi évtizedekben? Milyen településen szeretnél élni?

Gyerekkori emlékeim szerint Csömör nyáron poros, ősszel és télen sáros, álmos, kis pestmegyei falu volt, és ez hosszú évtizedeken keresztül változatlan maradt. Az alapvető változások a múlt század utolsó éveiben  kezdődtek a közművesítéssel, az életkörülmények általános színvonalának javulásával. Hozzájárult ehhez a helyben lakók iskolázottságának – műveltségének növekedése, valamint az, hogy számos városi foglalkozású ember választotta  állandó lakhelyéül a települést. Ezek szükségszerűen az igényesség növekedésével jártak együtt.

Megítélésem szerint az lenne a legjobb, ha Csömör megtalálná a városias és a vidéki életforma közötti középutat. Érezze itt jól magát a földjével, növényeivel, állataival foglalkozásszerűen vagy hobbiból gazdálkodó ugyanúgy, mint az aki műhelyben, laboratóriumban, vagy íróasztal mellett végzett munkája után érkezik haza jó levegőt szívni.

Szerkesztői kérdés:
 3. Milyen tanácsokat adnál a település vezetőinek? Milyen hibákat ne kövessenek el? Számodra milyen a hiteles önkormányzat?

A település vezetőinek folyamatosan érezniük kell és nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a helyi lakosság többségének bizalmából nyerték el  tisztségüket,  amit elsősorban szolgálatnak kell tekinteni. Nem szabad tehát elszakadni a választóktól, a kétirányú információ áramlásnak a teljes ciklus időtartama alatt működnie kell.
Ugyanennek a szellemiségnek kell átjárnia a hivatali apparátust is. Az Önkormányzatnak és a Polgármesteri Hivatalnak tehát teljes összhangban kell dolgoznia.

Szerkesztői kérdés:
 4. Mi a véleményed a civil társadalomról, a civil kurázsiról?

A civil társadalom lényege, hogy kontrollt gyakorol az ország és a település vezetői fölött. Teszi ezt úgy hivatali ciklusának végén megerősíti, vagy leváltja az általa választott vezetőket. Ugyanakkor a civil intézmények önmagukat szervező módon lehetnek hasznos egységei a társadalomnak.
A civil kurázsi véleményem szerint nem hősködés, hanem az alkotmányos keretek között meghirdetett jogok tudatos gyakorlása.

Szerkesztői kérdés:
 5. Hogyan érzed Magad Csömörön? Számodra mi itt a legfontosabb?

Szeretem ha rend van a természeti környezetben és a társadalmi viszonyokban. Jól érzem magam Csömörön és őszintén remélem, hogy a Teremtő még jó néhány évig lehetővé teszi ezt számomra.

Link: Veritas történetkutató intézet,  Prof. Dr. Marinovich Endre

 

Köszönjük szépen az interjút!

Még nincsenek hozzászólások.

Hozzászólás!