Szerkesztői kérdés:
  Mi a kötödésed Csömörhöz. Hogyan kerültél a faluba? Mik voltak az első benyomásaid, ha betelepülő vagy?

Négy éve özvegyen éltem, amikor 2002-ben találkoztam Krizsán Annával. Ő is özvegy volt. Egyre több közös programot találtunk, egyre többet beszélgettünk. Egymásra találtunk, 2003-ban volt az esküvőnk Csömörön. Azóta itt élünk. Megtetszett a falu. Energikus fejlődést láttam. Amikor először jártam itt Anna meghívására, éppen a Petőfi utcában rakták le az útburkolatot. Nagyon barátságosnak találtam, hogy nem aszfalt.

Szerkesztői kérdés:
  Kérjük, beszéljél arról, hogy hogyan élted meg a rendszerváltozástól 2014-ig terjedő időszakot? Hogyan látod Csömör jelenét, milyen falut képzelsz el? Milyen faluban szeretnél élni 2018-ban?

Akkoriban a Gödöllői Agrártudományi (ma Szent István) Egyetemen dolgoztam. Egyetemi adjunktusként oktattam és elnyert pályázatokat vezettem, meg más pályázatokba besegítettem. Nagyon „viharos” időszakok voltak. Átalakult az egyetemi struktúra, választások az addigi kinevezések helyett, diákönkormányzat, stb. A létszámcsökkentés miatt éppen 2010-ben korengedménnyel hivatalosan nyugdíjba vonultam, de még 7 évig nyugdíj mellett dolgoztam.

Most inkább ez időszak csömöri vonatkozásai lennének érdekesek. Egyre inkább megismertem a települést, sok ismerőst és néhány barátot szereztem. Szimpatikus volt a fejlődés, az útépítkezések mellett az újjá születő Polgármesteri Hivatal, a könyvtár és a falu főtere az agora, mely évezredek óta meghatározó központja minden településnek. Még a vitatott díszkút is kell. Valamikor szimbólummá válhat, mint Párizsnak az Eiffel torony.

Jelenleg rossz irányba fordul a „fejlődés”, a sok belső, megosztott telken kinövő zsúfolt lakótelepecskék miatt. A részletek mellőzésével csak annyit, hogy nagyon sok közlekedési és közmű gondot gerjeszt a jövőre vonatkozóan ez a megfontolatlan, koncepció nélküli építkezés. 2010 előtt a Csömöri Civil Egyesület ülésein az elnök Fábri István éppen ezt kifogásolta, és most megállíthatatlannak tűnik a folyamat.

Olyan faluban szeretnék élni, amelyik nem akar város lenni, ahol a házak ablakai nem néznek be a szomszéd magánéletébe, ahol a házak között „van levegő” és a zsúfoltság nem éri el a budapesti Farkasrét beépítettség szintjét.

Szerkesztői kérdés:
  Milyen tanácsot tudnál adni az elkövetkező önkormányzati vezetés számára, milyen hibákat ne kövessen el, mire vigyázzon? Hogyan és milyennek képzeled el a jó és számodra elfogadható önkormányzatot?

Őszintén beszéljenek az emberekkel. Kérdésekre adjanak választ és igaz választ adjanak. Sohase feledjék el, hogy nem uralkodni kell a falun, hanem szolgálni a közösséget. Azt a közösséget, amely bizalmával vezetésre kérte fel.

A jelenlegi önkormányzat – legalább is a vezetés – liberális beállítottságú. Ezzel még nem is lenne baj, csak az a liberális gőg ne lenne! Majd ők megmondják, hogy mi az igaz, mit kell gondolni. És ezen életfilozófia mentén megengedhetik maguknak, hogy ne mondjanak igazat. Leírták, hogy a salaklerakóval kapcsolatban részletes tájékoztatás volt, holott lényegi információ, érdemi válasz nem ment ki. Kétszer is leírták, hogy az állam 60 millió adósságot vállat át, mikor az igazság ennek közel huszonötszöröse. Azt kommunikálták, hogy átadták az új szabadtéri sportközpontot, amikor még a füvet sem vetették el a foci-pályán a többi létesítményről nem is beszélve. Nem sorolom tovább.

Baj van a vezetők és a vezetettek közötti párbeszéddel is. Április 23-án fórum volt a nagyobb fejlesztésekről. A meghívó mellett érdemi információ nem volt. Hogyan lehet érdemben beszélgetni százmilliós beruházásokról felkészülés nélkül? Megkérdeztem Pásztor Sándor képviselőt, hogy ő milyen anyagot vagy tájékoztatást kapott? –Semmit! – volt a válasz.

Nos, olyannak képzelek el egy jó önkormányzatot, aki a fenti hibákat nem követi el. Ahol a vezetők egyenrangú embernek tekintik a társaikat és a falu lakóit, a választókat is. Ebből fakadóan nem engedik meg maguknak a mellébeszélést, a szándékos félretájékoztatást. Valamint, ha hibáznak, eltűrik a kritikát.

Szerkesztői kérdés:
  Mi a véleményed a civil társadalomról, a civil kurázsiról? Mit tartasz a legfontosabbnak?

A civil társadalomnak talpra kell állni. Meg kell tanulni kiharcolni az igazát. Nem szabad félni! A Csömöri Civil Egyesület elnökségének tagja vagyok, mégis – mint az eddigiekből kiderült – észreveszem a hibákat, szóvá (vagy írássá) is teszem. Eddig csekély eredménnyel, felvetéseimre nem volt érdemi válasz, vagy csak sértődött pufogás. Talán most változás lesz, mert megérezték az érintettek, hogy abból a székből, amibe a választói bizalom emelte őket, abból ki is lehet esni! A civil kurázsi azt jelenti számomra, hogy még mindig nem hagyom ott őket. Főleg azért, mert itt akarom leélni az életemet és tenni akarok a településért, ahol lehorgonyoztam. Nekem könnyebb, mert én, ha teszek valamit, azt szívből teszem a faluért és nem karrierért görcsölök. Optimista vagyok. Bízom az emberi értelemben, a jószándék feléledésében. Előfordulhat, hogy rá tudom venni őket a jó irány követésére. Ha nem, nagy csalódás lesz, de túl fogom élni.

Szerkesztői kérdés:
  Hogyan érzed magad Csömörön? Mi a legfontosabb, amit ki tudnál emelni?

Egyébként nagyon jól érzem magam Csömörön, mert életem nagyobb részét a család, unokák, kert tölti ki. Idén jó volt a meggy-termés. Meggybort csináltam. Nagyon jó lett.

bekoto_09

 

Köszönjük szépen az interjút és ajánljuk figyelmükbe a feleséggel Dr. Ákoshegyiné Krizsán Annával készített beszélgetést is!

Dr. Ákoshegyiné Krizsán Anna

 

Comments (1)

Hozzászólás!