A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A sváb katolikus ősök is méltóan ünnepelték és az utódok folytatják a szép hagyományt. A származás, az „őshaza”, majd a magyarországi letelepedés helyétől is függően az ünneplésben, az ünnephez fűződő szokásokban lehetnek eltérések tájegységek szerint, de a lényeg azonos: a megfeszített, majd feltámadt Krisztus, az Isten fiának szeretete és dicsőítése.

krisztus

A Húsvét előtti hét,- a Nagyhét – a Virágvasárnappal kezdődik, amikor Jézus szamárcsikó hátán vonult be Jeruzsálembe. Az Őt váró és éltető tömeg pálmaágakat, virágokat és ruháit terítette elé. A templomba járók erre emlékezve megszentelt barkaágat visznek haza a templomból, a kertben elültetik, ami Husvétig ott marad. Aki Húsvét Hétfőn behozza az ágat a házba, jutalmat kap. A húsvéti barkával kapcsolatban számos, annak jótékony hatásával kapcsolatos hiedelem él.

barka27

Nagycsütörtökön veszi kezdetét a gyász. Jézus a Getsemáné kertjében az utolsó vacsorán kinyilatkoztatja az Új Szövetséget, majd Júdás árulása következtében elfogják.

Nagycsütörtöktől kezdve a svábok nem mennek a földekre, hanem mindenki a templomba megy. A harangok sem szólalnak meg, mert „Rómába mentek”. A harangzúgást a kereplés váltja föl.

Nagypéntek a legszigorúbb böjt napja. Ekkor nincs főzés, húsétel az asztalon.

Nagyszombaton a reggeli misén szentelik a húsvéti gyertyát. A gyertya eloltása az Úr halálát és a régi szövetség megszüntét jelenti, majd újra meggyújtása Krisztusnak, a világ világosságának eljövetelét hírdeti, aki minden embernek fényt és kegyelmet ad.

A délutáni szentmise alatt jönnek vissza a harangok és a kereplés elhallgat.

Húsvétvasárnap a harangok az örömhírt hirdetik: fetámadt az Üdvözítő! A reggeli misén szentelik a húsvéti kalácsot, a sonkát, a tojást és a bort.

192251_392312383_big

Húsvéthétfő a locsolkodás ideje. A legények és a kisebb-nagyobb fiúk körbejárják a lányos házakat és kölnivízzel locsolkodnak. Egy vers elmondása után meglocsolják a nőszemélyeket.

A lányok régebben virágot adtak a legényeknek, amit azok a gomblyukukba, vagy kalapjuk mellé tűztek. Süteménnyel, pálinkával, likőrrel kínálták őket. Az asszonyok piros tojást adtak a locsolásért.

Régebben számos helyen volt szokás az Eierschieben, a tojásgurítás. A Kálváriáról gurították le a tojást és ha a gurítóé nekiütközött a másik tojásnak, akkor azt elnyerte.

Másik kedvelt szokás az Eierpachsen, a tojásba célzás. A locsolásért kapott piros tojást kézben tartották, vagy a földre tették és fém pénzzel dobtak rá. Ha a pénz beleállt a tojásba, a dobó elnyerte azt, ha nem, úgy a pénz a tojás tulajdonosáé lett.

kálvária_kápolna (2)

Még számos szép húsvéti, sváb szokást lehetne említeni. De hogyan volt ez régen, és van-e még ma Csömörön?

Nekem egy régi szokásról van tudomásom. A feltámadás után, vasárnap Csömörön bált tartottak. Éjfél után a lányokat a legények hazaküldték. Tovább mulattak, majd zeneszó mellett elindultak a lányos házakhoz szerenádot adni. Minden legény szíve választottja ablaka alatt elénekelte annak kedves nótáját. Mire végigjárták a falut, megvirradt. Nem mentek aludni, hanem kezdték a locsolkodást. A lányok pálinkával, borral, süteménnyel kínálkoztak. Jó hangulatban telt a húsvét Hétfő.

Arra kérjük honlapunk látogatóit, hogy akinek van ismerete más csömöri, Husvéttal kapcsolatos sváb szokásról, bocsássa közkinccsé.

Még nincsenek hozzászólások.

Hozzászólás!