Hasznos cikkek, mindenkinek

CSOK FÓRUM – minden, amit a CSOK-ról tudni lehet

Az elmúlt hetekben sokan kerestek minket a Szeretlek Csömör facebook oldalon és személyesen is, hogy érdeklődjenek a Családok Otthonteremtési Kedvezményéről, elterjedtebb nevén a CSOK-ról, amiről többek közt olvashattak a februári Csömöri Hírmondóban is.

Nehéz mindenki kérdésére válaszolni, ezért megkértük Tuzson Bencét, Csömör országgyűlési képviselőjét, hogy látogasson el hozzánk és egy széleskörű beszélgetés keretein belül segítsen minden résztvevőnek megérteni a CSOK igénylésének szabályait és feltételeit.

2016. március 8-án kedden, 18:30-tól a Zöldfa Étteremben fórumot tartunk a CSOK igénylésének lehetőségeiről, ahol államtitkár úr személyesen ad egy átfogó tájékoztatót az otthonteremtési kedvezményről és válaszol a felmerülő kérdésekre.

Alap esetben a CSOK kétféle konstrukcióban igényelhető.

Új lakás vásárlása/építése esetén:

kormany_info_emmi_uj_csok_uj_lakas_v02

 

Használt lakás vásárlása, vagy bővítése esetén:

kormany_info_emmi_uj_csok_hasznalt_lakas_v02

 

További információk és gyakran ismételt kérdések az alábbi tájékoztató kiadványban, a csalad.hu-n és 2016. március 8-án, kedden 18:30-tól a csömöri CSOK fórumon.

Mindenkit szeretettel várunk!

 

 

Boday Ádám: A csömöri kenyér

Csömör nem híres kenyérgabonájáról. Az a maroknyi gazda, aki szívét lelkét és életét a föld művelésének szenteli azért vet gabonát. Van csömörön búza, és jól terem a tritikálé. A triticale a búzának és a rozsnak a hibridje. Talajra nem annyira igényes, mint a búza, a mag beltartalma azonban tápanyagban gazdagabb, mint a rozs. Itthon takarmánynövény, kenyérgabonának a kedvezőtlen adottságú országokban használják inkább. Rurális íze, magas rosttartalma miatt különleges kenyeret ad, mértékkel keverve a búzaliszthez.

Beszélgetve baráti körben arra gondoltunk, milyen jó lenne összegyűjteni a csömöri határban termő gabonákból egy jó kenyérre valót. Meg is kerestük a gazdákat, mindenki készségesen adott „Szeretlek Csömör” zsákunkba gabonát. Így gyűjtöttünk össze a Staub villa környéki földekről, az Új szőlőkről, a Rovnyáról, az Árpádföldi határból, az Alsó-szagyincáról és a rétpótlékról származó búza és tritikálé magokat.

kenyer_02

A magokat gondosan átrostáltuk, megtisztítottuk. A tiszta magot egy kis köves malomban megőröltük, a korpát lerostáltuk. A kész lisztekből pékmester barátom tanácsára 3:7 arányú tritikálé:búza lisztkeveréket készítettünk. A Csömöri lisztkeveréket visszatöltöttük a Szeretlek Csömörös zsákokba. A zsákokat pedig elvittük, hogy ebből készülhessen az augusztus 20-i kenyér.

kenyer_03

Kora ősszel a gazda megtrágyázza a földet, felszántja, magágyat készít. A magágyba elveti a gabonát. Reménykedik. A keléshez kell a meleg, a napfény és kell az őszi eső is. A kelés alatt a vadak és madarak nem ritkítják meg nagyon a vetést, nem túrják-e össze. Az ősz végén figyeli, bokrosodik-e a vetés, elég erős lesz-e? (ekkor erősödik meg a gyökér, és a tő) Télen a fagyok beköszönte előtt a legjobb a hótakaró, a kemény hidegektől megvédi a vetést. Télen a hó védi a vetést és tavasszal – ahogy olvad, szépen lassan látja el vízzel azt. Ahogy melegszik az idő, enyhül, úgy indul meg az élet a szántón. Ilyenkor a kora tavaszi idő mondja meg, milyen erős lesz a gabona szára, milyen nagyra nő. Kalászolás a nappalok hosszabbodására indul meg, ilyenkor védeni kell a vetést a kártevők ellen, főleg, ha hullámokban nagy meleg, vagy hirtelen fagyok vannak. A májusi, aranyat érő eső már a kalászok kiteléséért felel. Ezután a kora nyár melege, érleli aranyszínűvé a gabonát.

Ekkor az aratásra készül a gazda és kéri az Urat, szép tiszta időt adjon, se vihar ne fektesse le a terményt, se eső ne akadályozza az aratást. Az aratás napját jól kell kijelölni, ha túl korai, vizes a szem, szárítani kell, rosszul cséplődik, ha későn van, a java kipereg és lehet, hogy a heves nyári záporok, viharok lefektetik, megdöntik a gabonát. Aratáskor nincs pihenés. A hosszú forró napok alatt a pelyvától, portól viszkető bőrrel megy a betakarítás.

A termény – a kicsépelt mag a raktárba kerül.

A búza útja zsákba, malomba, és a köveket, más magokat, pelyvát kiválasztó tisztítóba visz. A tiszta gabona a garatba kerül. A teljes kiőrlésű lisztet úgy készítik, hogy a korpát nem koptatják le, a teljes szem a malomkövek, vagy hengerek közé kerül. A lisztet őrlés után azért át kell rostálni és a felesleges korpát érdemes kivenni, különben nem kel meg a kenyér.
A friss rostált lisztet pihentetni kell legalább három napig, de a molnárok szerint jobb, ha két hétig áll.

A hosszú út utolsó stációja a pékmester kapujánál kezdődik.

kenyer_04

A gondos pék átrostálja a lisztet, teknőbe méri, megfuttatja a kovászt és a liszt közepén fészket rak neki. Nekiáll a dagasztásnak. A dagasztás célja, hogy a tészta egyenletesen keveredjen el a kovásszal, vízzel. Azt mondják akkor kész, ha a pék arcának verítékéből az első csepp a tésztára esik. A kelesztés a teknőben a régi szokás szerint egész éjjel tart. Ilyenkor a gabonában lévő csodás anyagok és a kovász erjesztő hatására kel – éled a tészta. Hajnalban a megkelt tésztát kiszakítják, átgyúrják, vekniket formálnak belőle. Addig kelnek a veknik, amíg a kemence fel nem fűt.

kenyer_05

Sokféle kemencében sokféle formájú kenyeret sütnek, de mindben közös az a sok munka, törődés, amit az ember ad hozzá és a Jóisten kegyelme, hogy megízlelhetjük mindkettőt egy karéj kenyérben.

kenyer_06

Reméljük finom volt!

Sajnos nem sikerült úgy felvágniuk, hogy mindenkinek jusson.

Ezen a napon ünnepeljük az új kenyeret. A munka gyümölcsét.

A HÉT NAPJAI

Varga Csaba írásaiból:

HÉTFŐ: a hét fő napja, fője
KEDD: ketd, azaz második nap
SZERDA: szer napja (?) (lásd külön)
CSÜTÖRTÖK: gyötrés napja (lásd külön)
PÉNTEK: bánat napja (lásd külön)
SZOMBAT: szabad nap (lásd külön)
VASÁRNAP: vásár nap

 

SZERDA

Tankönyveink a szláv sztreda szóból származtatják a magyar szerda szót, de ez roppant felületes megállapítás. Csak annyi igaz ebből, hogy szerda és sztreda valóban ugyanaz a szó, csupán a kiejtésük eltérő. Ám a sztreda a magyar szerda szó kiejtésben rontott változata s nem pedig fordítva.

Ezt roppant egyszerű bizonyítani a szláv szómódosítási szokások megfigyelésével. Figyeljük meg a szarka[1], tarka és a csorbít szót. A szlovákok kiemelik az első magánhangzót s a második mássalhangzó utánra teszik, miközben az első mássalhangzó után, ha az sz (vagy cs), ejtenek egy t hangot, vagy ha pedig épp t van ott, akkor viszont eléje teszik az sz-t, hogy meglegyen a szt kettőshang:

 

Ugyanezt a változást látjuk a szerda szónál is:

Lássunk más hanggal is ilyen jellegű „hangjátékot”, ahol viszont az szk elérése a cél: kurtít = szkrátit’, szekrényke = szkrinka, szikla = szkala.

Ez a folyamat visszafelé nem haladhatott, hiszen kizárható, hogy visszafelé merő véletlenségből igen régi gyökű magyar szavakat kapunk egységesen, mégpedig úgy, hogy a szóképzésen sem kell módosítani, hogy az magyar legyen. Fordítva viszont elmosódást látunk, például a szarka és tarka összefolyik a szlovákban: sztrak(a), illetve sztrak(at). Ez pontosan jelzi, hogy e szavakat ők gépiesen használják, tehát valódi, gyök szerinti jelentésüket nem értik. Tehát nem az ő szavuk.

Ezzel minden igényt kielégítően bizonyítottuk, hogy a szerda szó magyar szó. A sztreda pedig ennek sajátosan szlávos kiejtési változata. (Tudom, hogy régi tanokon felnőtt olvasók berzenkednek ezen, de tessék cáfolni a fenti bizonyítást, melyből sokkal több is kiderült, mint a szerda szó magyar eredete.)

Most pedig már csak az a kérdés, hogy mit jelent a szerda szó?

Mindenképpen a szer gyök áll szerda szóban, így összetétele: szer-da.

 

Ám a megfejtést nehezíti, hogy a szer gyöknek többféle jelentése van.

1) Fűszer, élelmiszer. Itt a szer valamiféle eszközt, használható alkalmatosságot jelent.[2] Pl. szerszám: kézi szer. Tűzszerszám: tűzcsiholó eszköz. Régi szerkonyha: a gyógyszerészek konyhája. Így a szer akár portékát is jelenthet.

2) Szérű t-sz váltással lett a térű, azaz hely szóból.

3) Szer s-vel ejtve: sor. Mindkét kiejtéssel használjuk. Például pinceszer = pincesor. Egymást követik, sort alkotnak az események is. Innen a sors és a szerencse szó. Sors tehát: egymást követő események sora[3], ahogyan a -szer, -szor, -ször is ezt jelenti. Pl. ötször, tízszer. Középszerű = középsorú. A sor, szer érthető úgy is, hogy előírások sora: a törvény szó a szervény sz-t változata. Előírt sorozatot jelent a szertartás is és így értendő a rendszer, szerkeszt stb. is. Ellentétes jelentéssel: szerte, szertelen. Szertelen = sortalan, nem alkot sort, azaz rendetlen.

4) Sor, szer egymáshoz tartozást, viszonyt is jelent, pl. szerv, szervez, szerez.Így már megértjük a szeret, szerelem, szerzetes, szerep, szerel szavak érteményét is. S azt is megértjük, hogy a szerel-em szóban miért állhat a szerel szó. („A mongolban szerel általában am. érzés; érzékenység; figyelem” – CzF.)

 

Ám mindebből nem derül ki, hogy a szerda szóban milyen érteménnyel szerepel a szer gyök. Nyújt azonban némi segítséget a szer után következő -da szórész, bár ez is kétesélyes.

Főnevet képez például a bor-da, gaz-da, hor-da, h-cs: csor-da szavakban.Helyet jelöl például az i-de, o-da, csár-da, kalo-da, Vár-da, Tor-da szavakban.

Így szerda szerhelyt jelentene, miáltal szertartásra, szerre is utalhat. (A szerdások, szeredások elnevezése bizonnyal csak kései, nevük abból adatik, hogy szerdai napokon is böjtölnek. Mint ahogyan a szombatos pedig szombatokon meleg ételt nem eszik.) Elgondolkodtató azonban a SZERDÁS szó másik jelentése: „A gömöri barkóknál am. táska” (CzF szótár), értsd: szertáska, melyben az élelmi-szer-eket hordják. Ugyanakkor: „SZERDAHELY, (1), (szerda-hely) ösz. fn. Több helység neve M. és E. országban. Régi oklevelekből lehetne csak biztosan meghatározni, ha vajjon e helyek onnan vették-e neveiket, mert holmi áruszerek vásárhelyei voltak?” Hiszen szer portékát is jelent.

Mindezek alapján szerda jelenthet szer, netán összejövetel, avagy szertartás napját is, de akár kirakódó vásár napját is. De ez még nem tiszta eredmény.

Nem sikerült ennél tovább jutnom a rendelkezésemre álló anyagok alapján. Annyi azonban világos, hogy a szerda szó pontos értelmét csakis a magyar nyelven belül találhatjuk meg.

Ám ehhez szükséges még tisztázni valamit:

Ugyanis zavaró lehet, hogy a szlávban a stred (szerd) középsőt jelent, s vasárnap-hétfő-kedd, valamint csütörtök-péntek-szombat között valóban középen van a szerda nevű nap. Ám nem középen lévő helyzetéről neveztetett el ez a nap, hanem fordítva: az által jelent középet a sztred, mert szerda a hét közepén van. Ugyanezt a fordított helyzetet látjuk majd alább a csütörtök és a négy számnév, valamint a péntek szó és a pent = öt számnév kapcsolatában is. S három hasonlóan fordított helyzet már egymást igazolja.

 

CSÜTÖRTÖK, PÉNTEK

E két szót együtt tárgyalom, mert mélységesen összefüggnek – Jézus sorsa révén.

a) CSÖTÖRTÖK, ugyanis ez az eredeti kiejtése.

Csötör a gyötör szóval azonos, melyből a gyötrelem. A Czuczor-Fogarasi szótárban: „CSÖTÖR, (1), (csöt-ör) áth. mn. csötör-t, vagy csötr-ött, htn. ~ni, v. ~eni. Cseter, csavar, teker, úgy fordít valamit, hogy csöt, cset hangot ad. Rokona: gyötör. GYÖTÖR, (gyöt-ör, öszvetett szónak is vétethetik gyö elembõl és tör igébõl, s jelentése: öszvenyomva v. öszvezúzva tör; megvan a cseh nyelvben is); áth. m. gyötör-t v. gyötrött, htn. ~ni v. gyötre-ni. Ragozásra nézve a hangugrató igék szabályait követi. V. ö. HANGUGRATÁS. Tulajdonkép am. gyűr, gyömöz, gyúr, fakgat, nyomkod. Innen átv. ért. kínoz, zaklat, nyugonni nem hagy. Öszvegyötörni valakinek ujjait. Kinzással, koplalással, veréssel gyötreni a foglyokat.”

E napon gyötörték Jézust, innen e nap neve: csötörtök. (A szó: csötör-t-ök, s a -t olyan szerepű, mint a han-t, cson-t szavakban, az -ök pedig mint például a szemöld-ök, törzs-ök, tör-ek szavakban.)

Mivel csötörtök a hét negyedik napja, így lett a négyes szám neve a szlávban: „szlovén csetvrtek, szerb tsetertek, cseh tswrtek” (CzF).

Így aztán eléggé mulatságosnak tűnik az ilyen történészi okfejtés: „korabeli arab és bizánci szerzők szerint szláv rabszolgákkal kereskedtünk, nyilván itt Etelközben is már elkezdődött a szláv hatás (szerda, csütörtök)”. Elképzelhető, hogy rabszolgák milyen mély nyelvi hatást tudnak kifejteni. Ez tehát feje tetejére állított világ.

Továbbá roppant árulkodó az is, hogy csak akkor lehet négy a csetvretek, ha hétfőtől számítjuk a hetet. Ha vasárnaptól, mint a római egyházi rend előírja, akkor e nap az ötödik nap, mint ahogyan a latinok fordításában Csötörtökhely: Quintoforum, ahol quint = 5. (CzF) De ezek szerint azok, akik elkészítették (és elfogadták) a tükörfordítást, tudták, hogy csütörtök számnév is, hiszen, lám, számnévként értelmezték, s nem „Dies Iovis forum”-nak” fordították. Vagyis csak akkor jelenthet négyet a csütörtök, ha a hét fője hétfő (s nálunk hangsúlyozottan a hét fője) s nem pedig vasárnap. Akik vasárnaptól kezdték a napot, semmiképpen sem kaphatták meg, hogy csötörtök = 4. Ez szerint a csetvertek, csütörtök nem a római egyház révén 4. Ekkor pedig azt gyaníthatjuk, hogy a háttérben nem a római-bizánci, hanem másféle ágon felnőtt kereszténység áll. A szláv eredet gondolata már csak ezért is törlendő.

 

b) PÉNTEK

Péntek érteménye a bánat szóban rejlik. Bán régi görögösen ejtve ugyanis: pen. Ehhez járult a -t hang. Az -ek végződés ugyanolyan, mint a csötört-ök szóban már említettem.

Mindenek előtt azonban tudni kell, hogy a bánt szó végén lévő -t itt sem 1. szám 3. személy ragja, hanem főnévvé teszi a gyököt, mint a par-t, szin-t, ker-et szavakban. A bánt szó eszerint kiegészült egy magánhangzóval: bánat, s ez a bánat szó.[4]

Mint például ezek az ógörög szavak:

pentosz [pentoV] = bánat (az -osz kiesett mára, mint pl. a szírosz = sír esetében is)

pentikosz [pentikoV] = bánatékos, értsd: gyászos, gyászteli

pentheo(l) [pentew] = bánato(l), értsd: megsirat, meggyászol

Még hadd említsem meg, hogy a bán és a bűn azonos hangzású szavak s erkölcsi vonatkozásban szorosan összefüggnek. Együtt is használatosak: bűnbán-at. Angolból is ismert a penitence = bűnbánat szó, továbbá a penel = büntető szóban is pen = bűn. Ez még tovább igazolja az eddigieket. Ám ezen az úton ne haladjunk tovább, mert annyi mindenképp megállapítható máris, hogy joggal kereshettük a péntek szó magyarázatát a magyar nyelvben.

Pent-ek tehát bánat-ék.

Azaz a gyász napja.

Mert Jézus a hét e napján halt meg. Mivel ez az ötödik nap, így lett az öt neve is ez: pent, azaz bánat.

Természetesen felhozható, hogy az ógörögben öt = pénte [pέnte], a latinban ugyancsak: öt = pente, és ezek bizony régi nyelvek, Jézus születése előtt is már virágoztak. De ne feledjük, hogy az, amit mi ógörög és latin nyelvként ismerünk, amit a szótárban találunk, az már a legkésőbbi irodalmi nyelv. Vagyis volt éppen elég idő, hogy a bizánci, illetve a római egyház kifejtse a hatását e téren is.

 

SZOMBAT

Szombat szót vannak, kik héber eredetűnek tartják. Ennek alapja csupán annyi, hogy a heti ünnepnapjuk valóban ez a nap, a szombat. Ez akkor adatik, ha a hét vasárnappal kezdődik, lásd a CSÜTÖRTÖK címszó utolsó bekezdését.

A szombat szóban az m hang vendéghang csak, ezt kivonva tehát a szabat szót kapjuk.

A Czuczor-Fogarasi szótárban: „Eredetileg héberűl sabbát, (,schabat’ igétõl, mely am. a munkától szünetelni)”. De bármely más helyen is kutatunk, ilyen meghatározásokat találunk: „A szombat szó (héber shabbath) nyugalmat, szünetet jelent.” „Sabbath a pihenés napja.”

Itt máris felrémlik, hogy szabbat, shabat nem a szabad szóval azonos-e?

Nézzük tovább, innen-onnan kiemelve az internetről: „Sabbath a pihenés napja. Hozzánk szláv közvetítéssel került, a szobota alakból fejlődött.” „Szombat: A magyarba a szláv nyelveken keresztül került: szerb subota, szlovén, szlovák sobota, amelyek a héber sabbath (pihenőnap) származékai.”

Csakhogy a szláv szobota (szoboda) = szabad, s a régi magyar szabada szóval azonos. Szabad l vendéghanggal: szlobod, így lesz szloboda = szabadság.

Így már alapos okkal feltételezhetjük, hogy szombat egész egyszerűen annyit tesz, hogy: szabad, ez alapján a héberben is e szóval azonos.

Tehát feltehetjük, hogy shabbath = szabad. Végső bizonyossághoz pedig akkor juthatunk, ha megfejtjük, hogy mit jelent a szabad szó valójában.

Megfejtendő tehát, hogy miért egyezik a szabad szó gyöke a szab szóval, s miért van köze a szabadnak a szabóhoz és a szabódóhoz?

A Czuczor-Fogarasi szótár hosszú magyarázatát itt nem idézhetem, csak összefoglalom a lényeget.

A szab gyöke: sza, sze mely a ta (mint távol, tova) gyök t-sz módosulata. Innen a sza-b, szá-j, szé-t, sza-k-ad, szó-r: mindegyik távolodást fejezi ki, ahogyan a seb (szélei távolodók) és a zseb is éppen ez a szó.

Eszerint a szabad szó távoltartást jelent, ahogyan a szabód-ik (szabadulni akar, távolságot tart) is ezt jelenti. Mint ünnepnap pedig: távol mindentől, munkától, pénztől, gépektől, kötelezettségektől stb., azaz szünetet, nyugalmat jelent.

Ez csak a magyar szókincsből fejthető meg, tehát magyar eredetű a szabad-szabat szó. Hogy a Kis-ázsiai óhéberben magyar eredetű szavak találhatók, nem különleges, hanem természetes. Erre mutattam példát az ugyancsak e honlapon lévő JÓ ÉS ÉL cikkemben, melynek végén aztán külön is felsoroltam egy csokornyi kifogástalan óhéber-magyar szóegyezést.[5]

A hét napjainak nevével tehát világos a helyzet, s végső soron az is érthető, hogy szeretne mindenki „képben” lenni s így aztán senki sem nézett utána mélyebben a szabad = szo(m)bat szó történetének.

*

Végül pedig ismételjük meg a cikk elején látott felsorolást, s az eddig megértettek alapján figyeljük meg, mennyire megvan a hét napjainak mindegyik neve a magyarban, még ha némelyik nagyon régies kiejtéssel is. A kiértékeléshez tudnunk kell, hogy ha az egyenkénti megfelelések valamilyen szempontból sorozatot alkotnak, akkor a részletek azonosításai erősítik egymást, tehát ne csak egy-egy szó megfelelésére ügyeljünk, hanem minden egyes részlet esetében egyúttal mindig tekintsünk a szómutatvány egészére is:

 

HÉTFŐ: a hét fő napja, fője

KEDD: ketd, azaz második nap

SZERDA: szer napja (?)

CSÜTÖRTÖK: gyötrés („gyötöret-ék”) napja

PÉNTEK: bánat napja

SZO(m)BAT: szabad nap

VASÁRNAP: vásár nap

***

[1] Szarka sumérül: szarraku, ami cs-vel ejtvén cserregő, mert mint tudjuk: cserreg a szarka. A sumérben még a cserr hangsúlyozott r (rr)-je is kitűnik.

 

[2] E szer szó fordítottja a latin res (resz) = dolog, tárgy.

 

[3] Latin sors = sors, angol sort = sorozat.

 

[4] Mint ahogyan a kert szó sem egyéb, mint keret. Vagyis aki kertel, nem kertben jár, hanem jó messziről járja körül a lényeget.

 

[5] Végül is csak az türemkedik itt is elő, amit a Biblia is mond, nevezetesen hogy egykor egyetlen nyelv volt s ennek különböző változatai a mai nyelvek (nagy része). Ezt az ősnyelvet pedig ma magyarnak nevezik. De ne tessék leragadni a mai elnevezésénél, mert az a lényeg, hogy ez a nyelv az a nyelv, amelyben az ősnyelv legtisztább állapotában maradt fenn mindmáig.

 

Forrás: Varga Csaba írásai

Rock múzeum

Mit mond Neked, ha azt mondom Poptarisznya, Pop-Tari-Top, vagy Calypso rádio. Ugye beugrik?

Hát persze B. Tóth László, a lemezlovasok doaenye. Generációk nőttek fel az Ő zenei közvetítésein. Negyven éves jó barátság fűz Lacihoz, de nem csak engem. Csömörről is szívesen jártak be a budapesti Bartók Béla uti szórakozóhelyre lemezlovas műsorait élvezni. Egyik rajongója ,korábbi polgármesterünk, Bátovszki Gyuri, akivel azóta is gyakran töltünk egy egy vacsora estét közösen Lacival a Zöldfában. Ilyenkor természetesen felidézzük a régi emlékeket.

rockmmuzeum_02

Gyakran ebédelünk együtt valamelyik pesti étteremben. Hol Ő hív meg engem, máskor én Őt. Legutóbb Laci volt a soros. Javasolta, hogy az általa kedvelt XIII. kerületi, Kárpát utcai RAM művelődési központ éttermének teraszán ebédeljünk. Csak zárójelben jegyzem meg, a környezet kellemes, a konyha kitűnő, elfogadható áron.

rockmmuzeum_03

A szokásos beszélgetések közben elfogyasztott ebéd végén Laci javaslattal állt elő: gyere mutatok valamit. Elindultunk az épület útvesztőiben és belépve egy ajtón, a rock történet mesevilága tárult elém. Kezdődött a hazai és külföldi rockzenészek arckép csarnokával, majd folytatódott a különböző zenei eszközök, híres zenészek gitárjainak, egyéb zenei eszközeinek bemutatásával. Megtalálhatjuk itt a zenekari erősítő berendezések őseit és a még ma is használhatóakat. Felsorolni sem lehet a kiállított tárgyak sokaságát.

rockmmuzeum_04

Kérdésemre elmondta, hogy az Ő ötlete alapján, lelkes rock-zene rajongókkal alapítványt hoztak létre e csodálatos múzeum kialakítására, melyet maguk rendeztek be. A múzeumot mind a XIII. kerület, mind a Főváros anyagilag támogatja. Volt olyan külföldi híres zenész, aki budapesti koncertje alkalmával meglátogatta a múzeumot és elragadtatással nyilatkozott róla.

A mellékelt pár képen talán érzékelhető a múzeum hangulata és remélem sokakat csábít majd arra, hogy meglátogassa és végig járja a pár helyiségből álló tematikus kiállítást.

 

Cím: RAM Művelődési Központ. Budapest. XIII. ker. Kárpát u.23.

 

Tudnivalók a Windows XP támogatás megszűnéséről

Bizonyára sokan hallottak már róla, hogy a Windows XP terméktámogatása idén április 8-án lejárt.

Ezzel kapcsolatosan rengeteg félreértés terjeng a felhasználók közt az interneten és szájhagyomány útján is, ezeket szeretnénk itt eloszlatni.

Először is fontos leszögezni, hogy a terméktámogatás megszűnésével még a Windows XP rendszerek nem fognak egyik napról a másikra leállni, később sem, csak a használhatóságuk fog rohamosan tovább romlani. Egy szoftver terméktámogatása alatt több egymástól független dolgot is érthetünk. A különböző hardvereinkhez és perifériákhoz (pl. nyomtatók, képolvasók, vagy épp okostelefonunk csatlakoztatásához) szükség van ún. illesztőprogramokra, amik lehetővé teszik az operációs rendszer számára ezek használatát. Ahogyan újabb és újabb operációs rendszerek jelennek meg, esetenként kisebb-nagyobb változásokat hozva a rendszer magjában úgy ezeket az illesztőprogramokat is frissíteni kell, újabbat kiadni a működés biztosításához. Ugyanakkor ez az eszköz gyártójának feladata. Természetesen egy régi eszközzel gyakran előfordul olyan, hogy már a gyártója azt nem támogatja, így nem készíti el az újabb Windows-okhoz az illesztőprogramot. Ennek köszönhetően az újabb rendszeren a régi eszköz nem fog működni. Ugyanez sajnos fordítva is elő szokott fordulni, ha az operációs rendszerünk nagyon régi, az idő múlásával egyre több új eszközt nem fogunk tudni vele használni. Ezt az avulási folyamatot a most áprilisi terméktámogatás megszűnés nem érinti, ez már évek óta folyamatosan tart, de várhatóan idén fog a csúcsra érni. Áprilistól kezdődően várhatóan már egyetlen új hardver se fog működni a Windows XP rendszerekkel, ahogyan a nagy többségük már eddig se működött.

Ugyanez a megállapítás igaz a rendszerre írt szoftverekre is. A ma leggyakrabban használt szoftverek elsöprő többsége ugyanakkor tökéletesen működőképes Windows XP-vel is. Várhatóan áprilist követően egyre több szoftver újabban megjelenő verziója nem fog rajta rendesen futni, mert a szoftver gyártók nem foglalkoznak már az XP-re történő fejlesztésekkel, hibakeresésekkel. Sokan belefuthattak már olyan problémába például, hogy egy adott szoftver telepítésének előfeltétele volt a 3-as számú szervizcsomag telepítése. Ez éppen annak következménye, hogy az SP2 verziójú XP terméktámogatása már évekkel ezelőtt lejárt, most áprilisban pedig a legutolsó SP3-asé fog.

Természetesen ezek mind közvetett következményei a terméktámogatás megszűnésének. A közvetlen következmény az, hogy a Microsoft befejezi a rendszerhez a különböző javítások, biztonsági frissítések publikálását és a technikai ügyfélszolgálat sem hajlandó többet szóba állni az emberrel, ha egy XP rendszerrel merül fel probléma. Természetesen sok éve elavultnak számít a rendszer mind tudás, mind biztonságtechnika terén, ugyanakkor egyes szoftverek futtatására és bizonyos célfeladatokra ettől függetlenül még alkalmas marad. A biztonsági frissítések hiánya csak abból a szempontból problémás, hogy mint minden szoftverben, úgy az XP-ben is a hosszú terméktámogatás ellenére még egészen biztosan maradtak kisebb-nagyobb hibák, melyeket mostantól bárki kihasználhat, aki adatot szeretne lopni vagy kárt tenni a gépünkben.

Sokakban felmerül az a kérdés is, hogy miért teheti ezt meg egy nagy gyártó és miért nem biztosít folyamatos terméktámogatást egy termékre, amíg annak egyetlen felhasználója is van. Nos, az informatika egy rohamosan fejlődő ágazat, sokszor 1-1 év alatt történnek drasztikus változások, sok esetben pedig egyes régi dolgoktól meg kell válni és újat alkotni a kompatibilitás kárára, hogy egy korlát megszűnhessen.

A Windows XP 2001-ben jelent meg, a Microsoft eddigi legsikeresebb operációs rendszere. 3 javítócsomagot adtak ki rá, a 2001-es megjelenése óta rengeteg újdonság, funkció és extra tudás került bele frissítések útján. A nemzetközi törvények szoftverek esetében 7 év támogatást írnak elő az ilyen szoftverek esetében azzal a kitétellel, hogy a funkicóváltozásokat követően újabb 7 évet kell vállalni. A Windows XP legutolsó 3. szervizcsomagja pedig éppen 7 éves lesz most áprilisban, ami az informatikában olyan, mint a középkor és a modern kor közt eltelt idő a történelemben.

Bár nem kell pánikba esni április 9-én sem, a Windows XP rendszerek fokozatos cseréje az adatbiztonságot és a stabilitást prioritásként igénylő rendszerekben szükségszerű még ebben az évben. A támogatás megszűnése még nem teszi ki kockázatnak egyik napról a másikra a rendszert, de onnantól szinte minden egyes nap újabb biztonsági kockázatokat jelent.

A Windows XP-ről Windows 7-re, esetleg 8-ra történő áttérést számos ingyenesen elérhető segédprogram is segíti. Ha szakszerű segítséget szeretnének,miközben az adataikat is biztonságban szeretnék tudni az átállás során, úgy forduljanak hozzánk bizalommal!

Frissítés 2014.04.09.: Sokkal kevesebb információ érhető el az Office 2003 támogatásával kapcsolatban az interneten, a Windows XP körüli hisztéria joggal szorította a háttérbe az információt, hogy a szoftver terméktámogatása az XP-vel egyidejűleg szintén megszűnt. Természetesen ez közel sem jelent akkora kockázatot vagy problémát, mint az operációs rendszer esetében, azért nem árt tudni, hogy semmilyen technikai jellegű segítségnyújtásra (kivéve persze az online archívumokat) nem számíthatunk a Microsoft részéről, illetve újabb biztonsági frissítésekre sem.

Egy másik ide kapcsolódó információ, hogy az XP támogatás megszűntetésével az igen népszerűvé vált ingyenes vírusvédelem, a Security Essentials XP-s változatának frissítéseit is kivezeti a Microsoft. Ezt ugyanakkor a külső nyomásnak engedve csak 1 év múlva teszi meg, addig van ideje mindenkinek cserélni a védelmet másra, ami ezt követően is képes lesz vírusdefiníciókat letölteni. Feltéve persze ha a mostani bejelentést követően az asztali gépeken 1 év múlva még egyáltalán fellelhető lesz az elavulttá váló operációs rendszer.

A váltás lehetőségeiről, illetve a Windows-ok és a Microsoft életében bekövetkező jelentős változásokról hamarosan egy újabb cikkben jelentkezünk.