Július 1. Semmelweis Ignác Fülöp orvos, „az anyák megmentője” születésnapja. A magyar egészségügy napja

semmelweis

Semmelweis Ignác portréja Magyar művelődéstörténet 5. kötet. Az új Magyarország.

Szerkesztette: Domanovszky Sándor Magyar Történelmi Társulat, Budapest, én. 453. oldal.

Forrás: mek.oszk.hu
Semmelweis Ignác (Buda, 1818. július 1. – Bécs, 1865. augusztus 13.) orvos, a gyermekágyi láz okának felfedezője tabáni kereskedő családból származott. Szülőháza ma az ő nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. 1844-ben avatták orvosdoktorrá, pályáját a bécsi szülészeti klinika asszisztenseként kezdte.

Elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye. A fertőzést a boncolást végző szülészorvosok maguk viszik át a vizsgálat során a nőbetegekre. Hamarosan rájött a hatásos védekezésre: erőteljes kézmosást kell végezni klórvizes, azaz klórmeszes oldatban. Sajnos, módszerének népszerűsítését eleinte nem szakcikkek publikálásával tette, hanem leveleket írt Európa számos szülészeti klinikájának orvosaihoz. Csupán egy előadássorozattal lépett nyilvánosan kollégái elé 1850-ben, a bécsi orvosegyesületben. Módszerének helyességében még közvetlen munkatársai is kételkedtek, a gyermekágyi halálozások számának radikális csökkenése sem bizonyult elég meggyőzőnek. Semmelweis csalódottságában Pestre költözött; itt a Rókus kórház főorvosa, majd 1855-től a szülészet és nőgyógyászat professzora lett. A rendszeres publikálást ebben a fontos témában csak 1857-ben kezdte el a Markusovszky által megalapított Orvosi Hetilapban.

1861-ben terjedelmes monográfiát írt a gyermekágyi láz okáról és megelőzéséről, azonban széleskörű hatást nem ért el vele; a gyermekágyi láz itthon és külföldön számos kórházban változatlan hevességgel pusztított.

Semmelweis türelmét vesztve egyre hevesebb támadásokat indított az értetlen szakma ellen; újabb „körlevelei”-ben egyenesen gyilkosoknak nevezte módszerét nem alkalmazó kollégáit. Végül elméje elborult, nyomasztó körülmények között, zárt osztályon fejezte be életét, állítólag a durva bánásmód miatt kapott sérülésekből kialakult szepszis következtében. Halála után eljárása átmenetileg feledésbe merült, a közben fellépő Lister módszere terjedt el, a karbolsavas fertőtlenítés utólagos alkalmazása a műtéti beavatkozásoknál. Manapság a két eljárás kombinációját alkalmazzák.

Semmelweis Ignác siremleke

Semmelweis Ignác síremléke

Semmelweis Ignác nevét ma múzeum és emlékérem is őrzi. Életútját legbehatóbban az egykori szülőházából átalakított múzeum belső és külső munkatársai tanulmányozták, s hagyatékát, tárgyi és írásos emlékeit is ott őrzik. Díszsírhelye is ott található. Munkásságát az utóbbi években legrészletesebben Benedek István és Antall József – az Orvostörténeti Múzeum akkori igazgatója – dolgozta fel.

A csömöri egészségügyi ellátás infrastrukturális feltétele jelenleg nem megfelelőek. A szétszórtan elhelyezkedő háziorvosi rendelők és a gyermekorvosi és fogorvosi rendelő, valamint a védőnők helyiségei nem egészségügyi ellátás céljára tervezett és épített épületekben helyezkednek el. Ezért nem is felelnek meg az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának 21. századi követelményeinek.

 Mikor változtatunk ezen?

 

Forrás:   Magyar Szabadalmi Hivatal Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993.

jelesnapok.oszk.hu

 

Még nincsenek hozzászólások.

Hozzászólás!