Négygyermekes pedagógus családból származom. Édesapámat, egy szovjet ellenes kijelentése miatt 1949-ben beosztottja feljelentette és a bíróság 8 hónapos, felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, mint a dolgozó nép ellenségét. Más községbe helyezték beosztott tanítónak, távolra a családtól és a megszokott környezettől, a barátoktól – akik között több, művelt, tájékozott 15-30 holdas paraszt ember is volt.. Két évig bírta ezt a megpróbáltatást, majd elhagyta hivatását és egy barátja tanácsára az iparban helyezkedett el. Így került Inotára a Villamos Állomásszerelő Vállalathoz, az alumínium kohóba.

Én akkor már évek óta a nyári vakáció alatt dolgoztam valahol. Hol az erdészetnél, hol kőműves mellett culágerként. Édesapám1953 nyarán magával vitt Inotára, ahol a szereléshez szükséges anyagokat hordtam a raktárból a kohóba a munkások keze alá. Egyik nap csíkos rabruhába öltözött „ munkások” jelentek meg az épületek között.Terepet rendeztek. Döbbenten vettem észre köztük Árpád bácsit, a művelt paraszt embert, családunk legjobb barátját. Tekintetünk találkozott és én csak azt láttam, hogy elfordul és a könnyeit törölgeti. Később tudtam meg, hogy azért ítélték négy hónapra, mert a „padlás söprések” után már nem volt miből beszolgáltatnia 10 kg zsírt és 2 q búzát. Ekkorra már mint kulákot, két gyönyörű lovától és teheneitől is megszabadította Rákosi rendszere.

Ő is a kuláküldözés áldozatává vált és szégyellte a helyzetet, amilyen körülmények közt találkoztunk. Ez az emlék indított arra, hogy e pár sort papírra vessem.

 

 kulakok_utan_nyomoznak
A rendőrök elrejtett termények után kutatnak egy “kulák” kamrájában, 1951. március
Fénnyel írott történelem. Magyarország fotókrónikája 1845-2000.
Szerkesztette: Stemlerné Balog Ilona és Jalsovszky Katalin.
Helikon Kiadó, Budapest, 2000, 300. kép.
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, Budapest

 

A kuláklisták alapját az az 1948-ban kiadott kormányrendelet adta, amely kimondta, hogy azoknak a gazdáknak, akik 15 holdnál nagyobb olyan birtokkal rendelkeznek, amelynek kataszteri tiszta jövedelme meghaladja a 150 aranykoronát, mezőgazdasági fejlesztési járulékot kell fizetniök.Az 1948-49 fordulóján összeállított listára mintegy 65-70 ezer ember került fel. Ők voltak azok, akik szorgalmas, hozzáértő munkájukkal gyarapítani tudták birtokaikat. Az állam bennük látta a vidéki ellenséget, ezért törekedett minden áron való ellehetetlenítésükre, megfélemlítésükre, a velük való leszámolásra. Ezért voltak a rendszeres zaklatások, elszámoltatások, „padlás söprések”, kitelepítések, bírósági ítéletek, ÁVH-s parasztverések. A településeken az operatív munkát az írni is alig tudó cselédekből, szegényparasztokból verbuválódott tanácselnökök és párttitkárok végezték, akik nem egyszer egyéni bosszúvágyukat is kiélhették. A kulákok elleni legsúlyosabb intézkedéseket 1948-1952 között hozták meg. Az állam így akarta bebizonyítani, hogy az egyéni gazdálkodásnak nincs jövője, a parasztság számára csak a kollektivizálás a járható út. A mindenüktől megfosztott kulákok és leszármazottaik jelentős része az iparba menekült.

A második Orbán kormány június 29.-ét, Péter-Pál, – a betakarítás – napját, a kuláküldözés áldozatainak emléknapjává nyilvánította. A csömöri kulákok leszármazottai most emléktábla avatásra készülnek. Tisztelegni kívánnak az állandó zaklatásnak, megaláztatásnak, meghurcolásnak kitett, vagyonából kiforgatott magyarországi kulákok emléke előtt, akik mind ezen megpróbáltatások ellenére szorgalmasan dolgoztak, sőt gyermekeket vállaltak.

 Az emléktáblát 2014. június 22.-én, /vasárnap/ 16 órakor helyezzük el a Gloria Victis emlékhelynél .

Beszédet mond Jakab István az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, Tóth Judit levéltáros, Boday Ádám a Szeretlek Csömör Civil Társaság ügyvivője.

 

Gloria Victis Alapítvány,        Veritas Történetkutató Intézet

Forrásanyag:

Dr.Tóth Judit levéltáros

Gyarmati György történész

Varga Zsuzsanna agrártörténész                                Írta:      Dr. Vass Zoltán

Még nincsenek hozzászólások.

Hozzászólás!