Tisztelt Csömöri Polgárok!

Tudják-e hogyan kerülhet Csömörre más szemete? Tekintve, hogy az ügylet a Csömörieket igencsak érinti, érdemes elgondolkodnunk az alábbi eseményeken. Az érintettek méltányolható üzleti érdekeinek tiszteletben tartása és az egyszerűség kedvéért nevezzük csak az ügy szereplőit úgy: Csömöri Önkormányzat (Eladó), Vevő, Bányavállalkozó, Bányahatóság, és Környezetvédelmi Hatóság.

Lássuk hát miért bántja mindannyiunk szemét a szemét!

A Csömöri Önkormányzat tulajdonában álló, mintegy 60 hektár összefüggő bányaterületnek egy külön helyrajzi számon nyilvántartott 9,9 hektáros részére (Ingatlan) a Környezetvédelmi Hatóság bányászati és rekultivációs tevékenység végzésére engedélyt adott, majd 2012-ben a bányászati jog jogosultja (Bányavállalkozó) ugyanerre a területre hulladékhasznosítási engedélyt kapott.

A Csömöri Önkormányzat úgy döntött, hogy az Ingatlant pályázati úton értékesíti, és e célból 2013. februárjában módosította az önkormányzati vagyonrendeletnek a pályázati felhívás és az ajánlatbenyújtás közti időtartamot előíró részét annak érdekében, hogy a jövőben az ingatlan értékesítést “gördülékenyen” tudja lebonyolítani. A Vevő pályázatát az Önkormányzat májusi határozata eredményesnek nyilvánította és döntött az adásvételi szerződés előkészítéséről. A szerződés célja a csömöri bányagödörnek a palotai szemétégető salakjával való feltöltése kevés szilárd hulladékkal keverten, ami az égető nyári karbantartása, illetve korlátozott üzemelése idején kerülhet a salakba. Hulladéklerakónak is nevezhetjük akár…

Egy ilyen döntést általában hosszadalmas, mindenre kiterjedő előkészítő munka alapoz meg, melynek részeként a lakosság is lehetőséget kap a vélemény nyilvánításra. Részben a domborzati viszonyok miatt, részben pedig azért, mert a terület a rendezési tervben már igen régen bányaként szerepel az Önkormányzat azonban nem valószínűsített érdemi ellenállást. Ehhez képest utólag, a lakosság körében terjedő kósza információk és kezdődő tiltakozások nyomán jutott mégiscsak eszébe, hogy 2013. június 12-én közmeghallgatást tartson, mely botrányba fulladt…

A rá következő napon a testület egy ismert tagja képviselői mandátumáról nyilvános sajtóközleményben is megerősítve lemondott, a két esemény közti összefüggés nem volt kérdéses.

Az Önkormányzat mind a közmeghallgatáson, mind a Csömöri Hírmondó Plusz júniusi számának “Régi bányaseb és tájrendezés” c. cikkében azt kommunikálta, hogy a bányaterület értékesítése körül minden rendben van. (Nos, ha ezzel minden rendben van, mi lehet a helyzet a problémás ügyekkel?)

Az Önkormányzat és a Vevő között az Adásvételi szerződés és a Bányászati jog rendezéséről szóló megállapodás megkötésére 2013. november 11-én került sor. A szerződés megkötésekor ugyanis – az Ingatlant is belefoglalva – egy annál jóval nagyobb területű összefüggő bányaterületre a bányászati joggal a Bányavállalkozó rendelkezett. Az Ingatlant tehát először az Önkormányzatnak tehermentesítenie kellett úgy, hogy a rajta fennálló bányászati jogot a Bányavállalkozótól megszerzi, majd azt külön megállapodásban ruházza át a Vevő részére 2014. május 31-ig bezárólag. Minthogy a törvény szerint e jog megszerzéséhez és továbbadásához is a Bányahatóság jóváhagyása szükséges, e határidőig a hatósági engedélyezésnek is meg kellett történnie.

A sok száz millió forintos vételár majd’ felét a Vevő előlegként már 2014. januárjában kifizette. Mivel ennek kézhez vételével az Önkormányzat a Vevő tulajdonjogának ingatlan nyilvántartási bejegyzéséhez az engedélyt kiadta, az Ingatlan tulajdonjoga már 2014. februárban – még jóval a teljes vételár kifizetése előtt – a Vevőre átszállt. A fennmaradó vételárrész ugyanis csak hónapokkal később, a bányászati jogok 2014. május 31-ig történő átadásával lett volna esedékes.

A környezeti hatásvizsgálat során ugyanakkor kiderült, hogy az Önkormányzat korábbi adatszolgáltatásával ellentétben az Ingatlan törvényi minimumként megállapított 500 méteres körzetén belül – konkrétan 350 méter távolságban – állandó lakcímmel bejelentett lakosok élnek. Így a jogszabály szerint a tervezett hulladéklerakó környezetvédelmi és környezethasználati engedélyt nem kaphat, tehát az Ingatlan az adásvételi szerződés szerinti célra alkalmatlan. Időközben az Önkormányzat Vevő felé az ügy előrehaladtáról hosszan hallgatott, majd később megerősítette, hogy a szerződésben vállaltakat teljesíti. A Bányahatóság azonban a bányászati jognak a Bányavállalkozótól való megszerzését majd Vevőnek való továbbadását az erre kitűzött 2014. május 31-ig nem hagyta jóvá, így az Ingatlannak az adásvételi szerződésben vállalt tehermentesítése határidőben nem történt meg. Minthogy ezzel az ügylet fedezetéül szolgáló Uniós források lehívása veszélybe került, másrészt nyilvánvalóvá vált, hogy a szerződéses célra (lerakó) az Ingatlan a környezetvédelmi engedély hiánya miatt nem alkalmas, a Vevő a szerződéstől 2014. június 2-án elállt. Ezzel a szerződést felbontotta, mely következtében az előleg visszafizetése rövid határidővel esedékessé vált. Ezzel úgy tűnik a bányászati és rekultivációs jogok a Bányavállalkozónál maradnak, az Önkormányzatnak a rekultiváció menetébe további beleszólása nincsen.

hulladéklerakó_02

Miután az Index Hírportál  “Elbaltázták a főváros szemétlerakóját címmel” 2014. június 2-án nagy nyilvánosság előtt beszámolt a tényekről, az Önkormányzat honlapján június 3-án ezzel a címmel jelent meg írás: “A Csömöri Önkormányzat megvédte a falu érdekeit a bányahasznosítás ügyében” (sic!)” és a történteket a Vevőnél dúló politikai belharcok számlájára írta.

A Csömöri Hírek weboldalán július 28-án – tehát már jóval a szerződés meghiúsulását követően – megjelent interjúban pedig a dolog már a következőképpen lett átfordítva: “A szerződésben kikötöttük, hogy csak a lakosok támogatásával, közmeghallgatás után kerülhet sor a bányagödör betöltésére. A remélt bevételtől függetlenül is tudunk azonban fejleszteni, minden tervünket megvalósítjuk, döntően saját forrásból.” A lényeg tehát a tálalás, minden érdekelt felé annak kommunikálása, amit az hallani szeretne.

Mindezek alátámasztásául szolgálnak az üvegzseb törvényi kötelezés folytán elektronikus adattárban nyilvános és hozzáférhető dokumentumok. No nem a Csömöri Önkormányzat honlapján, mert jogszabály ide vagy oda, ilyet azért nem teszünk ki az ablakba…

A helyzetben a legrosszabb egyébként az, hogy előrelátó, gondos előkészítéssel, a lehetőségek feltérképezésével a bányaterület sietős értékesítése nem lett volna szükségszerű, a tulajdonjog megtartásával és a bányászati jogok visszaszerzésével a terület feltöltése ellenőrizhető maradt volna, a benne rejlő üzleti lehetőségek kiaknázása a falunak hosszú távú bevételt is hozhatna.

hulladéklerakó_03

A vételár előleg visszafizetésére nem került sor, és az Önkormányzat szándéka sem igazán érthető a kérdésben, mert ahelyett, hogy az ügylet meghiúsulása miatt az eredeti állapot visszaállításán fellélegezhetnénk, a Vevő elállása jelenleg jogi procedúra keretében kérdőjeleződik meg. Tehát mégiscsak akarunk új lerakót Csömörre? Reméljük, mindez „csak” időnyerésre alkalmas, hátha már nincsen meg az előleg teljes összege, hátha abból születtek az utóbbi hónapok látványberuházásai. De akkor miért beszélünk önerőről és saját forrásról? Hiába a kívülről szép máz, a színes prospektusok, belülről a tartófal mállik, inog. Elgondolkodtató, vajon miért hiszik, hogy e kiemelt jelentőségű ügy kezelése így is megfelel?

Mert ez egy következmények nélküli ország… Tényleg hagyjuk, hogy az legyen?

Comments (2)

  • Ágnes Ferbert-Vadász

    1. A szándékosan megtévesztő illusztrációt korábban már lecseréltétek, akkor hogyhogy most mégis ez került elő? Megvan a helyes ábra is, amelyen a cikkben szereplő terület szerepel, célszerű lenne azt használni, ha már egyszer elismertétek, hogy az fedi az igazságot!
    2. Ha ott lettetek volna a legutóbbi testületi ülésen, akkor pontosan tudnátok, hogy az ún. "látványberuházások" nem ebből a forrásból valósultak meg, ez megtévesztő információ. Ott pontosan elhangzott, hogy mi a helyzet az előleggel. Ha már nem rendelkeztek információval, nem kellene meséket költeni róla.

  • Geri Sz

    Az egészben az a legnagyobb probléma, hogy a falu tájékoztatása nélkül akarták az újpalotai szemétégető levegőbe nem engedhető maradék szemetét idehozni… Ez a falu teljes kirekesztése, ami ellen minden jóérzésű embernek fel kell emelnie a hangját. Nem véletlen, hogy a falu lakossága által kierőszakolt fórum után Boross Jenő lemondott képviselői mandátumáról!

Hozzászólás!